A visszalépés után marad a szerződés

Magyar a Bosnyák téri projektről beszélt, vagyis nem a korábban az állam által megvásárolni tervezett valamennyi irodafejlesztésről. A miniszterelnök szerint a pénzt vissza kell szerezni, miközben arra is figyelmeztetett, hogy a beruházók várhatóan jogi úton védik majd az érdekeiket.

Az ügy beleillik azokba a gyors egymásutánban érkező kormányzati döntésekbe, amelyekről korábban a Magyar Péter parlamenti bejelentéseiről szóló cikkünk is írt. Itt azonban nem egy új program meghirdetése a kérdés, hanem az, hogy visszafordítható-e egy már kifizetett, intézményi költözésekre előkészített ingatlanügylet.

A korábbi kormány az irodavásárlásokat a szétszórtan működő állami szervek korszerűbb és olcsóbb elhelyezésével indokolta. A zuglói komplexumba a tervek szerint többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Központi Ellátási Főigazgatóság és más állami intézmények dolgozói kerültek volna.

Az üvegfolyosó, amelyből nem elég kisétálni

A Playtime elején Hulot egy óriási, szinte azonos üvegfalakból és folyosókból álló irodaházban próbál eljutni Giffardhoz. A tájékozódást nem az segíti, hogy minden átlátszó és szabályos: a tükröződések új irányokat ígérnek, a hivatalnok pedig egyre messzebb kerül attól az ajtótól, amelyet keres. Tati jelenetében a racionalitásra épített tér saját rendjének foglyává teszi azt, akinek egyszerűen csak dolga lenne benne.

A zuglói ügyben is ez a kellemetlenebb kérdés. Egy irodakomplexum nem pusztán elkészült épület, hanem szerződések, kifizetések és előre kijelölt költözések rendszere. Ha a kormány valóban eláll a vásárlástól, nem az lesz a vita tárgya, szükség volt-e valaha ennyi irodára, hanem az, hogy milyen feltételekkel lehet kijönni egy már létrejött megállapodásból.

A 24.hu beszámolója szerint Magyar a Facebookra feltöltött videóban beszélt a hosszú jogi harc lehetőségéről is. A Bosnyák térnél így a következő döntés nem a beköltözésről szólhat, hanem arról, melyik üvegajtó vezet valóban kifelé.