Tíz érdekesség Mándy Ivánról, a nagyvárosi magányos tömeg írójáról

Pomogáts Béla irodalomtörténész nevezte így Mándy Ivánt. Történetei pesti körfolyosós bérházak és terek között játszódtak, szereplői pedig a kallódó, magányos, lecsúszott kisemberek voltak. 1918. december 23-án született Budapesten, élete meglepő „kis színesek” sorozata – ezekből az érdekességekből válogattunk az évforduló tiszteletére.

Ivánból Jancsi

Az Iván nevet apja kedvenc írója, Ivan Turgenyev után kapta, de a családban a név idegen hangzása miatt inkább Jancsinak becézték.

Mándy Iván a Klauzál téren 1969-ben / Fotó: Fortepan / Hunyady József

Apakép

Szülei válása után, 6 éves korától rendszertelen életet élő újságíró édesapja, Mándy Gyula nevelte. Neki köszönhetően korán megismerte a pesti mozik, kávézók, lepukkant albérletek, olcsó szállodák, futballpályák, szerkesztőségek világát és az írástechnikát. Első olvasója és kritikusa is volt.

MÁNDY IVÁN / PESTI MOZIK / ELEK JUDIT / 1973

Mándy Iván rádiójátéka Az elbeszélő – Márkus László Közreműködik: Mándy Iván, Temessy Hédi, Bodrogi Gyula, Fonyó József, Gera Zoltán, Harkányi Endre, Horkai …

Focista vagy karmester?

Gyerekkorában karmester és focista szeretett volna lenni. Kedvenc játékosa a kor legendás kapusa, Zsák Károly, a Budai 33 játékosa volt, de a Ferencvárosnak szurkolt.

Régi idők focija (részlet)

Garas Dezső 1934. december 9. – 2011. december 30.

Inkább a suli mellé

Középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban kezdte meg, aztán 2. osztálytól már a Madách Gimnáziumból hiányzott rengeteget. Ott bukott meg és pótvizsgázott rajzból. 17 évesen végül abbahagyta a tanulmányait, nem érettségizett le.

Mándy Iván 100 – Eddig nem ismert levelek a legendás, kulcs nélküli Kávéházban

A New York Művész Páholy soron következő estjén s zemélyes történetek, a novellák keletkezésének hátterei, eddig nem ismert levelek és Mándy-filmek várhatók. Töretlen népszerűségű a körúti, kulcs nélküli Kávéház! A legenda szerint a New York Kávéház megnyitóján kulcsát a Dunába dobták, hogy az sose zárjon be, mindig nyitva álljon a magyar értelmiség előtt.

Tiniként kezdett publikálni

15 évesen kezdett írni, első írása a Magyarság című lapban jelent meg 19 éves korában, majd az Újhold című folyóiratban publikált.

Budapest-töredékek – Mán-Várhegyi Réka Mándy Iván A gangon c. novellájáról

Budapest-töredékek

A 7-ei ünnepélyes díjátadóval lezárult a Budapest-töredékek. Gratulálunk a díjazottaknak! I. díj Hajdara Zsombor: Nagy számok törvénye II. díj Katona Tünde Virág:… A Szépírók Társasága és a Magyartanárok Egyesülete tisztelettel meghívja BUDAPEST-TÖREDÉKEK című közös programjának záróeseményére. Az esten átadjuk a díjakat a…

Sportújságíró

A 2. világháború után a Reggeli Magyarország nevű lapnál volt a sportrovat vezetője.

Népstadion – Magyarország-Szovjetunió 1:1 (1955) / Fotó: Fortepan / Berkó Pál

Elhallgattatástól a szabadúszásig

1949-55 között nem publikálhatott: ekkor a Magyar Rádióban és a Népművészeti Intézetben dolgozott. Ifjúsági hangjátékokat készített, szerkesztett, korrektúrázott, vidéken tartott irodalmi előadásokat. Életének ezt az időszakát az 1970-ben megjelent Előadók, társszerzők című novelláskötetében örökíti meg. 1954 óta szabadúszó író, onnantól kezdve kizárólag irodalommal foglalkozott.

Népszerű ifjúsági regényéből, a Csutak és a szürke lóból film is készült 1961-ben / Fotó: MTVA

Jó jó Józsefváros

Életének nagy részét a Józsefvárosban élte: a Fiumei út, a Teleki tér, Mátyás tér, Tisza Kálmán tér (ma II. János Pál pápa tér) életének fontos helyszínei voltak, amelyek lakóikkal együtt írásaiból is visszaköszönnek.

A II. János pápa tér 1968-ban / Fotó: Fortepan / Uvaterv

Színészként is kipróbálta magát

Kilenc filmhez írt forgatókönyvet, többek között Sándor Pál Régi idők focija című legendás alkotásához is, amely Mándy A pálya szélén című műve alapján készült. Szabó István két filmjében (Szerelmesfilm és Tűzoltó utca 25.) színészként is feltűnt.

Filmtörténeti alapművek és csemegék 11.

Sándor Pál: Régi idők focija (1973)

Morbid utolsó kívánság

Nagy rajongója volt Buster Keaton filmjeinek. „Bustert látni, és meghalni!” – mondta egy vetítésen a Toldi moziban 1995. október 5-én, ahol a híres némafilm-színész filmjeit nézte. Másnap álmában érte a halál.

Buster Keaton’s SHERLOCK JR (4K Restoration) | Official US Trailer

Buster plays a movie projectionist who daydreams himself into the movies he is showing and merges with the figures and the backgrounds on the screen. While d…

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból