Megszüntetett nyomozás és a büntetőjogi felelősség kérdése
A tragédia után a Szombathelyi Rendőrkapitányság először közigazgatási hatósági eljárást indított, majd foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt büntetőeljárást rendeltek el. A Büntető Törvénykönyv szerint, amennyiben a foglalkozási szabályszegés halált okoz, a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A rendőrség 2026 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a tünetekből a dolgozóknak nem kellett egyértelműen fertőzésre gyanakodniuk. A kirendelt igazságügyi szakértő szerint a katéter jelenléte önmagában irritációt okozhat, és „ez nem jelent egyidejűleg húgyúti fertőzést vagy sérülést”.
Judit az eljárás megszüntetése ellen azonnal panaszt nyújtott be az ügyészségen, kifogásolva, hogy a szakvélemény figyelmen kívül hagyta a gyulladást jelző korábbi laborleleteket. A Szombathelyi Járási Ügyészség kezdetben helyt adott a kérelemnek, és újabb tanúkihallgatásokat rendelt el az ügyben.
A pótnyomozást követően a hatóság ismételten a bűncselekmény hiányát állapította meg, az ügyészség pedig elutasította a hozzátartozó újabb panaszát. „A továbbfolytatott nyomozás a korábbi szakvéleményben írtakat támasztotta alá” – magyarázta az eljárás lezárását a vádhatóság.
Bár felmerült egy polgári kártérítési per lehetősége is a kórház ellen, Judit elutasította ezt az utat, mondván: „A pénz nem hozza vissza az apukámat”. Az elhunyt lánya emiatt a szakmai felügyeletet ellátó legfőbb egészségügyi szervezethez fordult.
A család végül a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz fordult független vizsgálatért, ám a hivatalos harmincnapos határidő betartása hamar komoly akadályokba ütközött.
