Rejtőzködő tőke és a felépített védelmi vonalak
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Martin József Péter már az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán is részletesen elemezte a közpénzek eltüntetésének jogi és intézményi mechanizmusait. A közpénzek kimentésének legfontosabb eszközeit a hosszú távú koncessziók és a magántőkealapok jelentették, amelyek feltárásában a Transparency International szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit kulcsszerepet vállalt. Martin József Péter rámutatott, hogy munkatársa világított rá arra, „hogy a közpénzeket hogyan sápolták el ezekbe a magántőkealapokba”, elrejtve a valós tulajdonosi láncolatokat az alapkezelők mögé.
A szakember szerint a rendszer működését több mint egy évtizeden át az állami intézmények torzulása tette lehetővé, mivel azok nem üldözték, hanem kiszolgálták a hatalmi elit gazdagodását. Kiemelte, hogy ebben a struktúrában Polt Péter volt legfőbb ügyész személye jelentette a garanciát a büntetlenségre, amely nélkül a vagyonelemek koncentrációja nem maradhatott volna fenn ilyen hosszú ideig.
„Ő szavatolta talán a leginkább a magyar állami struktúrában a büntetlenséget. A büntetlenség, sőt a büntethetetlenség volt a rendszer legfontosabb eleme” – jelentette ki az igazgató. Hozzátette, hogy a jogászok és tanácsadók által felépített, látszólag jogszerű szerződések rendszere valójában torzította a versenyt, ahogyan arra a kormányváltást követően Mészáros Lőrinc cégeinek kizárása is rámutatott a közbeszerzéseknél. A társadalom túlnyomó része a zárolások után a teljes vagyon visszaszerzését várja, Martin József Péter szerint azonban a nemzetközi tapasztalatok más képet mutatnak.
