Kötvényértékelési vita és a feltárt árfolyamveszteség
A korábbi jegybankelnök szerint a hatóságok nem azt mondták, hogy nincs meg a tőke, csupán a részvénycsomag tőzsdei értékcsökkenésének könyvelését kérték számon. Matolcsy állítása szerint a Pallas Athéné alapítvány kölcsönként, kötvény formájában adta át a forrásokat saját befektetési cégének, az Optima Befektetési Zrt.-nek, a kötvények elszámolása pedig eltér a fizikai épületekétől.
Az Állami Számvevőszék jelentése ezzel szemben rámutatott, hogy az Optima 62,61 százalékos tulajdonos lett a lengyelországi GTC társaságban, és a piaci árfolyamhoz képest mintegy 31 százalékos, közel 60 milliárd forintos felárat fizetett a részvényekért. A felügyeleti szerv megállapította, hogy az alapítvány a kötvényeket csupán bekerülési értéken tartotta nyilván, holott 2024-ben akár 150 milliárd forint értékvesztés elszámolása is indokolt lett volna.
A volt elnök a részvényárfolyamok 2019 és 2024 közötti mélyrepülését a kevés forgó részvénnyel és a tulajdonosi koncentrációval magyarázta. Matolcsy határozottan leszögezte azt is, hogy a döntéseket az alapítványi kuratóriumok hozták, így a vagyoni helyzetért kizárólag a 2025 márciusáig tartó jegybankelnöki hivatali idejéig vállal felelősséget, az azt követő esetleges változásokért már nem. A volt jegybankelnök védekezése mögött konkrét hatósági eljárások sora húzódik meg: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda lépései mellett már egy parlamenti testület is vizsgálódik.
