Kérdések kereszttüzében a jegybanki vagyonvesztés
A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 21-én gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával őrizetbe vette a volt jegybankelnököt. Farkas Zoltán a HVG hasábjain megjelent elemzésében kiemelte, hogy ezzel a fordulattal a közéleti vita fókusza azonnal eltolódott.
Korábban az számított állandó témának, miként maradhatott szabadlábon, most azonban már elkerülhetetlen feltenni a kérdést: „Jogos tehát a kérdés: miről tudhatott a miniszterelnök. Mi az, ami csak a beleegyezésével történhetett meg.” A nyomozó hatóság gyanúsítása szerint a volt jegybankelnök hivatali idejének legvégén, 2025. február 28-án kísérelték meg a Pallas Athéné Alapítvány vagyonának felügyeleti kimentését színlelt szerződéssel.
A hatóságok az eljárás során a külföldön tartózkodó Matolcsy Ádám ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, miközben több mint 91,8 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le. Az elemző szerint ekkora volumenű alapítványi manőverek nem valósulhattak meg kormányzati jóváhagyás nélkül.
A büntetőjogi felelősségre vonás új megvilágításba helyezi a Magyar Nemzeti Bank elmúlt évtizedben kialakított gazdálkodási modelljét. Matolcsy György vezetése idején ugyanis a jegybanki pénzek kezelése szorosan összefonódott a kormányzati stabilitással és a jogalkotási háttérrel.
Az MNB 2014-es alapokmánya egy olyan döntést rögzített feketén-fehéren, amely azonnal felülírta az államadósság csökkentésének korábbi törvényi kötelezettségét.
