Külön kassza törvényhozási hátszéllel
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a volt jegybankelnök videóüzenetben védte meg az alapítványi pénzek kezelését. Farkas Zoltán elemzése szerint a jegybank működése azért szakadhatott el a korábbi keretektől, mert a parlamenti többség jogszabály-módosítással átengedte az MNB igazgatóságának a nyereségről szóló döntést. A korábbi előírások alapján az elért eredményt kötelezően a költségvetésbe kellett volna befizetni adósságcsökkentésre. A kormány ehelyett lemondott arról a 266 milliárd forintról, amely az alapítványokba vándorolt.
Oblath Gábor közgazdász korábbi figyelmeztetését felidézve az írás rámutat, hogy az MNB 2014-es alapokmánya egyértelműen bejelentette: a jegybanki eredmény egy részét támogatási célokra költik. Farkas Zoltán feltételezése szerint ez csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter tudomásul vételével történhetett meg. A szerző úgy fogalmazott a HVG hasábjain: „Ez nem Matolcsy György partizánakciója volt.”
Később az akkori kormánypárti többség az alapítványok adatainak megismerhetőségét is megpróbálta korlátozni egy Bánki Erik által benyújtott javaslattal. Áder János államfő beadványa nyomán az Alkotmánybíróság végül kimondta, hogy „az általuk kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában az adatnyilvánosság biztosítására kötelesek.”
Az MNB-Ingatlan Kft. beruházásai körül kialakult helyzetet azonban a felügyelőbizottság 2024-es jelentése tette végképp megkerülhetetlenné a döntéshozók számára.
