Miután megindult a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy-korszakának átvilágítása, a volt jegybankelnök elérkezettnek látta az időt, hogy átrendezze a saját történelmi szerepét. Matolcsy György a YouTube-csatornáján közzétett videójában sietett tisztázni, hogy sem a százmilliárdok alapítványokba szervezéséért, sem a magyar politika legkreatívabb jogi fordulatáért nem terheli őt felelősség. A volt elnök szerint a 2014-ben forintosított vagyon Pallas Athéné alapítványokba helyezéséről nem ő személyesen, hanem az MNB igazgatósága határozott, míg a vagyon átláthatóságát elfedő szállóige egyáltalán nem az ő fejéből pattant ki – írta meg a 24.hu.
A volt jegybankelnök határozottan visszautasította azt a feltételezést, hogy tőle származna a hírhedt megállapítás, amellyel éveken át védték az alapítványi költések titkosságát. „Tíz éve nekem tulajdonítják azt a mondatot, amit soha nem mondtam, hogy tehát elveszíthette az alapítványi vagyon a közpénz jellegét” – fogalmazott a videóban Matolcsy György. Állítása szerint alaposan utánajárt a mondat eredetének, és két forrást is talált: a kormánypárti törvényalkotást, valamint az alapítványi ügyvédek jogi érvelését.
Kósa Lajos és Bánki Erik javaslatára mutogat Matolcsy György
A volt jegybankelnök magyarázata szerint az elhíresült fordulat egyik lehetséges forrása a Fidesz parlamenti képviselői által benyújtott törvényjavaslat volt, amely a jegybanki alapítványok vagyonának védelmét szolgálta. 2016-ban a javaslat parlamenti vitájakor Kósa Lajos fideszes politikus az Országház folyosóján fejtette ki a sajtónak a sajátos jogértelmezést. A politikus akkor úgy vélekedett, hogy a közpénz kizárólag addig minősül közpénznek, amíg az alapító bele nem helyezi azt egy alapítványba, onnantól kezdve ugyanis már alapítványi vagyonról van szó.
A Kósa Lajos és Bánki Erik nevéhez fűződő törvényjavaslat célja az volt, hogy törvényi gátat szabjon a csaknem 260 milliárd forint felett rendelkező MNB-alapítványok gazdálkodását firtató vizsgálatoknak, megakadályozva a költések nyilvánosságra kerülését. A kezdeményezés végül nem vált hatályos jogszabállyá, mivel az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette azt. A törvényi védelem elbukása után az alapítványi vagyon sorsa és a költések átláthatósága azóta is a hazai politikai viták egyik legfőbb ütközőpontja maradt.
A felelősség hárítása az MNB vizsgálatának árnyékában
Matolcsy a videójában igyekezett technikai és testületi döntésként beállítani a több százmilliárdos vagyon átadását. Érvelése szerint a devizahitelek forintosításából származó nyereség átcsoportosításáról az MNB igazgatósága egyhangúlag döntött, így az nem tekinthető egyéni akciónak. Ezen felül megpróbálta elválasztani a jegybanki vagyont a klasszikus költségvetési adóforintoktól, mondván, hogy az MNB saját bankműveleteiből teremtett pénzt, nem pedig az adófizetők közvetlen befizetéseit használta fel.
A volt elnök nyilvános megszólalása pontosan egybeesik a jegybanki alapítványok működését feltáró eljárások elindulásával. Bár a vagyon kiáramlása körüli jogi és gazdasági viták tíz éve húzódnak, a felelősség áthárítása a fideszes törvényalkotókra azt jelzi, hogy az MNB korábbi vezetésén belüli álláspontok a vizsgálatok megindulásával éles különválásnak indultak.
