A Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonvesztését feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy Bánki Erik és Kósa Lajos korábbi fideszes képviselők személyes meghallgatásával indítja el a politikai felelősök kikérdezését. A testület azzal indokolta a döntést, hogy a parlamenti gazdasági bizottság egykori elnökeként Bánki terjesztette elő az elhíresült törvénymódosítást, amely kimondta a jegybanki alapítványokba szervezett százmilliárdok közpénz jellegének elvesztését. Kósa Lajos pedig a kormánypárti frakció akkori vezetőjeként nemcsak átverte a javaslatot a kétharmados többségen, hanem emlékezetes érveléssel igyekezett megmagyarázni, miért kell 266 milliárd forintot kiszervezni az adófizetők szeme elől – írta meg a 444.

A döntést nem kísérte egyhangú szimpátia az exkormánypárti padsorokból. A bizottság KDNP-s tagja, Hargitai János határozottan tiltakozott Bánki előrevétele ellen, arra hivatkozva, hogy a politikus csupán epizódszereplő volt a történetben, így nem vele kellene kezdeni a felelősségre vonást. Hargitai szerint a jogi lehetőséget az MNB-s alapítványok és cégek létrehozására nem a Bánki-féle módosítás, hanem egy másik jegybanktörvény adta meg, amely kimondta, hogy a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre. A politikus érveléséből egyetlen apróság hiányzott: a konkrét név.

Bánki Erik és a parlamenti barchoba

Hargitai a bizottsági ülésen többször is utalt arra, hogy a valódi kezdeményezőt kellene az első helyen meghallgatni, ám a testület elnöke, Csőszi Attila hiába nógatta, nem volt hajlandó kimondani, kire gondol pontosan. Az elnöki felhívásra a KDNP-s képviselő csak ennyit válaszolt: Az én gondolataimból, aki ismer, tudja, hogy kire gondolok. A sejtelmeskedést az ülés utáni újságírói kérdésekre sem függesztette fel, amikor kijelentette, hogy ugyanaz a név van az én fejemben az első helyen, mint az önében.

A rejtvényfejtés láthatóan nem nyerte el a bizottság elnökének tetszését, aki megkérte képviselőtársát, hogy ne barchobázzon a testület előtt, és megkérdezte tőle, miért érzi magát ennyire kínosan egyetlen név kimondásától. Hargitai – aki a testület korábbi ülésén elhíresült módon üzemi balesetnek nevezte a közpénzjelleg kivezetését célzó törvényt – nem kívánt mélyebben belemenni a részletekbe, és szűkszavúan csupán annyit felelt: Én azt várom Öntől hogy elnökként viselkedjen. A kormánypárti oldal képviselete egyébként hiányos volt, a korábbi ülést eljárási trükkökkel elhúzó Tuzson Bence meg sem jelent a csütörtöki tanácskozáson.

Orbán Viktor meghallgatása is szóba került

A vita során Apáti István, a Mi Hazánk képviselője szorgalmazta, hogy az érintett időszak teljes felügyelőbizottságát idézzék be, de mivel konkrét névsor nem került a testület elé, ebben a kérdésben nem született formális határozat. Apáti emellett rákérdezett arra is, hogy az MNB-nél zajló folyamatok kapcsán felmerült-e a volt miniszterelnök felelőssége és esetleges tanúmeghallgatása.

A tiszás Weigand István tisztázta, hogy bár Orbán Viktor neve az előző ülésen nem került elő, a bizottság senki előtt nem zárja be az ajtót, a meghallgatásokról pedig a beérkező adatok alapján döntenek majd.

A testület jövő csütörtökön ülésezik újra, ám a tagok informális jelzései alapján kevéssé valószínű, hogy a két volt fideszes politikus már ekkor a bizottság elé áll. A vizsgálat adminisztratív része mindenesetre elindult: a testület egyhangúlag, 5 igen szavazattal döntött arról, hogy szeptember 18-i határidővel hivatalos adatbekéréssel fordul a Magyar Nemzeti Bankhoz, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványhoz.