A közpénz jellegét vesztett milliárdok és az átláthatatlan alapítványi céghálók ügyében tartotta meg alakuló ülését az MNB működését vizsgáló parlamenti testület. Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke a sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy nem az ügyészség vagy a hatóságok helyett nyomoznak, hanem a szándékosan felépített hatalmi-pénzügyi konstrukció politikai felelőseit keresik. A testület célja a százmilliárdos nagyságrendű közpénzveszteség, a túlárazott ingatlanszüretek és a külföldi befektetési süllyesztők hátterének feltárása.
A harmadik hívásra már rendőri elővezetést is igénybe vehet a bizottság, a munka akadályozása pedig akár három év szabadságvesztést is vonhat maga után.
Bár a hivatalos idézési listáról még nem született formális döntés, a bizottság elnöke az újságírói kérdésekre válaszolva aláhúzta, hogy „ugyan még nem döntöttek arról, kiket is fognak meghallgatni, újságírói kérdésre azért kiderült, Matolcsy Györgynek és fiának jó eséllyel meg kell majd jelennie a bizottság előtt.” A vizsgálat kiterjed a 266 milliárd forintos alapítványi vagyonra, a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványától átfolyt 127 milliárd forintra, valamint a balatonakarattyai luxuskomplexum elhíresült ügyére is, amelyről korábban a balatonakarattyai MNB-s közpénzsüllyesztő vizsgálatáról számoltunk be.
Rendőri elővezetés és milliós bírságok várhatnak Matolcsy György környezetére
A meghallgatások hatékonyságát egy éppen most hatályba lépő törvénymódosítás hivatott garantálni. Ennek értelmében az a tanú vagy érintett, aki első idézésre nem jelenik meg a testület előtt, 100 ezer forintos bírságot kap, a második mulasztás már egymillió forintos tételt jelent, a harmadik alkalommal pedig a bizottság rendőri elővezetést is elrendelhet. A munka szándékos akadályozása a Büntető Törvénykönyv szerint súlyos esetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Arra a felvetésre, hogy mi a teendő, ha az érintett kulcsszereplők éppen Dubajban vagy más külföldi menedékhelyen tartózkodnak, a bizottság elnöke úgy reagált: minden eshetőségre felkészültek. A testület nemcsak iratokat kér be és független szakértőket von be, hanem górcső alá veszi az Optima csoport szövevényes befektetési szerkezetét, a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek felvásárlását, valamint a Budai Várban végrehajtott gigantikus székházfelújítások számláit is – számolt be róla a Telex.
Szigorú határidő szorításában a politikai elszámoltatás
A testületre rendkívül feszített tempó vár, hiszen a parlamenti mandátum szigorú kereteket szab a vizsgálatnak. Ahogy arra a sajtótájékoztatón rávilágítottak, „a bizottság munkájára nincs sok idő, mandátuma szerint ugyanis a vizsgálóbizottságnak 2026. december 31-ig le kell adnia a jelentését, amiben összegzi a munkáját.” Ez azt jelenti, hogy az őszi és téli hónapokban egymást követik majd a kulcsfigurák meghallgatáson való megjelenései az Országházban.
Különös pikantériája a folyamatnak, hogy a hatfős vizsgálóbizottságban helyet foglaló kormánypárti politikusok annak idején maguk is megszavazták az alapítványi pénzek elrejtését szolgáló törvényi passzusokat. A mostani vizsgálat így nem csupán a jegybanki tőke kicsatornázásának útját, hanem a korábbi jogalkotói felelősséget is górcső alá veszi, miközben a bizottságnak év végéig le kell tennie az asztalra a végleges zárójelentést és a jövőbeli visszaéléseket megakadályozó törvényjavaslatokat.
