A jegybanki alapítványok feneketlen kasszájából épített luxusbirodalmak korszaka elszámoltatási szakaszba lép, miután az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság szerdán hivatalosan is megkezdi a munkáját. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke nyilvános állásfoglalásában világossá tette, hogy a testület célja nem a formaságok puffogtatása, hanem a felelősök konkrét megnevezése: „Hamarosan az is kiderül, kik a felelősök a balatonakarattyai MNB-s közpénzsüllyesztőért!”. A vizsgálóbizottság augusztus 26-án sajtótájékoztatóval indítja el a procedúrát, amely a Magyar Nemzeti Bank és alapítványi hálózata elmúlt évekbeli gazdálkodásának és sokmilliárdos ingatlanberuházásainak legkényesebb részleteit fésüli át.
Kapcsolódó cikk
A házelnök saját választókerületének egyik legfelháborítóbb közpénzpazarlását vette célba. A leleplezett ügylet középpontjában egy egykori MÁV-gyermeküdülő helyén felhúzott, oktatási és konferenciaközpontnak álcázott luxuskomplexum áll, amelyet az MNB alapítványa mintegy 20 milliárd forint közpénzből épített fel. A beruházás pökhendi nagyvonalúságát jól mutatja, hogy az építkezés során még a tó vizét is közvetlenül a birtok területére vezették be, magáncélú luxusövezetté alakítva a balatoni partvonalat.
Bevezetett Balaton, ingyennyaralók és a balatonakarattyai MNB-s közpénzsüllyesztő
A felépített elitrezidencia társadalmi haszna kimerült a szűk jegybanki bürokrácia kiszolgálásában. Forsthoffer kíméletlen pontossággal rögzítette a komplexum sorsát: „A luxusobjektum alig 2 évig működött, kizárólag MNB dolgozók nyaralhattak benne térítésmentesen, majd ‘spórolásra’ hivatkozva bezárták, végül 9 milliárd forintért hirdették meg eladásra”. Az adófizetők pénzéből 20 milliárdért felhúzott intézmény mindössze 2 évnyi exkluzív üdültetés után vált teherré, hogy aztán kevesebb mint féláron próbáljanak túladni rajta a piacon.
Kapcsolódó cikk
A házelnök rámutatott, hogy a balatoni projekt mintapéldája annak a felelőtlen gazdálkodásnak, amellyel az előző rezsim a közvagyont kezelte. A jegybank által kiszervezett százmilliárdok nem a nemzeti vagyont gyarapították, hanem a belső kiváltságos réteg kényelmét biztosították, miközben a fenntarthatatlan üzemeltetés terheit és a milliárdos értékvesztést egyszerűen a költségvetésre hárították.
Kilencmilliárdos kiárusítás és az alapítványi birodalom elszámoltatása
Az Országgyűlés által május 26-án elrendelt vizsgálat nem áll meg a balatonakarattyai ingatlannál. A parlamenti testület feladata a teljes jegybanki alapítványi hálózat átfogó átvilágítása, beleértve a kétes ingatlanvásárlásokat, a túlárazott felújításokat és a haveri cégeknek juttatott megbízásokat. A jelenlegi kormányzat elkötelezett amellett, hogy feltárja, kik gazdagodtak meg a magyar adófizetők pénzén, és kidolgozza az ingatlanvagyon ésszerű, köztulajdonban maradó hasznosítását – számolt be a parlamenti vizsgálat megindulásáról a Szeretlek Magyarország.
A szerdai sajtótájékoztatót követően a vizsgálóbizottság megkezdi a tanúk és az érintett jegybanki vezetők meghallgatását, miközben a képviselők kikérik az ingatlan felépítésére és leértékelt eladására vonatkozó valamennyi belső szerződést.
