Ingatlanberuházások kontroll nélkül
A jegybanki gazdálkodás másik kiemelt területét a százmilliárdos ingatlanprojektek jelentették, amelyeket az MNB saját cégén, az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül bonyolított le. A felügyelőbizottság 2024-es jelentése hosszú passzivitás után nyíltan felrótta, hogy kirekesztették az ellenőrzésből. A testület szerint „a felügyelőbizottság által tervbe vett ellenőrzések során akadályok merülnek fel, az ellenőrzések korlátozottak vagy korlátozhatók, melyet a bizottság több alkalommal is szóvá tett”.
A Szabadság téri székház felújítása különösen súlyos drágulást produkált az Állami Számvevőszék dokumentumai szerint. A vizsgálati anyagok jelezték, hogy a kezdetben rögzített 55 milliárd forintos költségkeret a szakértői becslések alapján akár bruttó 102,87 milliárd forintra is emelkedhetett. A számvevőszék felszólította a jegybankot a belső kontrollok helyreállítására, mielőtt újabb forrásokat adna át a beruházásra.
A pénzügyi tárca Banai Péter Benő delegálásával és jogszabálytervezettel kísérelte meg a felügyelőbizottsági jogkörök kibővítését, ám a kezdeményezés elakadt. Farkas Zoltán szerint elképzelhetetlen, hogy az ellenőrző szervek jelzéseiről és a készülő számvevőszéki feljelentésekről a miniszterelnök ne rendelkezett volna előzetes ismeretekkel.
A formálódó vizsgálatok árnyékában a 2025. januári Lámfalussy-konferencián elhangzott beszéd mégis egészen más megvilágításba helyezte a jegybankelnök politikai megítélését.
