Kapcsolódó cikk
Munkát keres Répásy Róbert, a kegyelmi ügyben érintett ügyvéd, titkolja, hogy fideszes
A krízis nem egyik napról a másikra alakult ki – az előző építési és közlekedési miniszter, Lázár János azt ígérte, hogy száz leállított IC-kocsit ismét üzembe helyeznek. A valóságban még kevesebb lett a használható jármű. A MÁV figyelmeztetése szerint már a kiemelt fontosságú kelet-magyarországi vonalakon sem tudják garantálni a megfelelő minőségű szerelvényeket.
A Dunakeszi-katasztrófa és a 34 milliárd
A krízis alapvető oka a hazai vasúti járműgyártás fellendítését célzó kormányzati stratégia teljes kudarca. Az állam 2014-ben megvásárolta a Bombardier-től a dunakeszi járműjavítót – majd orosz kézbe adták, és egyiptomi megrendelésre kezdtek el vasúti kocsikat gyártani. Az üzem technológiailag alkalmatlan volt a modern tömeggyártásra. Miután a Tombor Andráshoz és Hernádi Zsolthoz köthető tulajdonosi kör 10 milliárd forintot vett ki osztalékként a vállalatból, a projekt bedőlt – és a cégcsoportot végül az adófizetők pénzéből kellett kimentenie az államnak.
Kapcsolódó cikk
A végső számla: 28 milliárd forint a vagyonelemek visszavásárlására, közel 6 milliárd a kisvállalkozó beszállítók kártalanítására – összesen 34 milliárd forint. Ebből az összegből a MÁV legalább tíz vadonatúj, modern elővárosi motorvonatot vásárolhatott volna, amelyek érdemben enyhíthetnék a jelenlegi égető járműhiányt.
Bontott alkatrészek és a javítási csapda
A Dunakeszi Járműjavító körüli káosz közvetlen csapást mért a MÁV mindennapi működésére: a vasúttársaságnak ma nincs hova küldenie a kocsikat bonyolultabb, főműhelyi nagyjavításokra. Ennek következményeként a MÁV jobb híján már csak a leállított roncsokból „kibányászott”, bontott alkatrészekkel tudja ideig-óráig foltozni a még működő szerelvényeket.
Kapcsolódó cikk
Különösen kritikus a nem villamosított vonalak helyzete: a dízeljárművek – köztük a Bzmotok és az orosz motorvonatok – közel fele üzemképtelen. Ez azt jelenti, hogy a vidéki Magyarországon, ahol a villamosítás nem érhető el, a közlekedési infrastruktúra legrosszabb állapotban van.
A MÁV flottájának negyede üzemképtelen, a Dunakeszi Járműjavító körüli NER-es kaland 34 milliárd forintba kerül az adófizetőknek – ebből tíz új vonatot lehetett volna venni. Vitézy Dávid egy rendszerszintű krízist örökölt.
A MÁV állapota az egyik legszemléletesebb példája annak, hogyan tette tönkre a NER a közszolgáltatásokat. Nem rosszindulatból, hanem a közbeszerzési logika, az oligarchák juttatása és a szakmai szempontok háttérbe szorítása révén. Vitézy Dávid most egy 34 milliárdos lyukkal, 500 üzemképtelen járművel és osztrák kölcsönkocsikal próbálja átvészelni a nyári szezont. A valódi megújuláshoz évek kellenek – de az első lépés a probléma teljes feltárása volt. Ez most megtörtént.