Sávos elvonások és a televíziók mérlege
A 2027. január 1-jétől hatályba léptetni tervezett törvényjavaslat szerint a reklámadót progresszív sávos rendszerben, 0, 2,5, 4,5 és 7,5 százalékos kulccsal élesztenék újra. A kormányzat a kalkulációk alapján mintegy 14 milliárd forintos költségvetési bevételt várna a médiapiaci szereplőktől.
Bár a Tisza-kormány korábban egy átlagos 3,5 százalékos elvonásról beszélt, a progresszív skála a legmagasabb árbevételű cégekre róná a legsúlyosabb terhet. Ez a struktúra elsősorban a tradicionális műsorszolgáltatók profitját faragná le.
A Médiatanács szakértői hatáselemzésében külön kitért arra, miként alakulna a vezető kereskedelmi csatornák gazdálkodása az új teher mellett. A számítások szerint az adóterhelés miatt az RTL üzemi eredménye negatívba fordulna, a TV2 profitja pedig a töredékére esne vissza.
A hatóság figyelmeztetése alapján a kieső bevételeket a csatornák kénytelenek lennének a tartalomgyártáson és a hírműsorok költségvetésén megspórolni. Ez a folyamat közvetlenül szűkítené a hazai hírgyártás kapacitásait és a sokszínű tájékoztatást.
Az Infostart által idézett médiahatósági állásfoglalás szerint „csekély bevételért kockáztatja a független média gazdasági alapjait a feléleszteni kívánt adóteher”. A szabályozás másik nagy ígérete eközben a határokon átnyúló techóriások megsarcolása volt.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint ugyanis a digitális reklámköltések 65 százaléka áramlik közvetlenül a globális technológiai platformokhoz. De valóban rájuk lehet kényszeríteni a terheket, vagy a hazai hirdetők fizetik meg az árát?
