Meghalt Alix Dobkin feminista aktivista, a leszbikus zene nagykövete

Alix Dobkin válása után került kapcsolatba a női öntudatot erősítő csoportokkal, ahonnan feminizmusa eredeztethető. Zenei munkássága egészében a leszbikus indentitásról szólt.

Alix Dobkin, a vörös vérű feminista

Május 19-én agyi ütőértágulat következtében 80 éves korában elhunyt Alix Dobkin énekesnő, írja a The Washington Post. Zenei munkásságának csúcsa az 1973-as Lavender Jane Loves Women című lemez és sláger, amely még a többi meleg-leszbikus zenét játszó formációk elterjedése előtt történelmet írt általában a női, azon belül is a leszbikus lét nagyszerűségének hirdetésével. A dal szövege – és Dobkin meggyőződése – szerint a leszbikusság csodálatos, és bármely nő leszbikussá válhat.

Alix Cecil Dobkin New Yorkban született 1940. augusztus 16-án. Keresztnevét nagybátyja után kapta, akit a spanyol polgárháborúban kivégeztek a nacionalisták. Szülei a kommunista párt tagjaiként nagyon korán bevonták a mozgalmi munkába, a McCarthy-érában megfigyelés alatt állt.

„Miközben büszkeséggel töltött el családom rendkívüli státusza, és szenvedélyesen osztottam radikális nézeteiket, csak azt szerettem volna, ha én is úgy élhetnék, mint Dick és Jane. Az ő szüleiknek semmiről sem volt véleményük, és nem kellett azon aggódniuk, hogy családtagjaikat bebörtönözhetik” – írta 2009-ben megjelent My Red Blood (Vörös vérem) című memoárkötetében.

Kapcsolódó cikk

Feminista aktivisták megelégelték, hogy az utcák férfiakról vannak elnevezve: női példaképekre cserélték őket

Az egyetemen festészetet tanult. Még diákként kezdett folkszámokat és különböző nemzetek népdalait énekelni. Majd férjhez ment, szült egy gyereket. Egy időre abbahagyta a koncertezést, és zenei klubok üzemeltetésével foglalkozott.

Válása után, a ’70-es évek elején, még a nőmozgalom hajnalán, Dobkin részt vett egy olyan csoportban, ahol a nők elnyomásáról vitatkoztak. A rádióban hallotta Liza Cowan interjúját egy feminista szerzővel. Ezután felvállalta leszbikusságát, összeköltözött Cowannel, és újra zenélni kezdett.

Koncertek csak nőknek

„Egyszer csak mintha megvilágosodott volna: látta maga előtt, ahogy koncertezik, és a közönség csak nőkből áll. Rájött, hogy ezt kell csinálnia, nőknek kell énekelnie. A lehetőségek tárháza nyílt meg előtte” – emlékezett vissza Cowan.

A Lavender Jane Loves Women című lemez abban is úttörőnek számított, hogy Dobkin saját produkciós cége készítette, és kizárólag női producerekkel és hangmérnökökkel dolgoztak. Még a borítót is maga tervezte, és a lemez promócióját is saját erőből oldotta meg. Akkoriban a nők a zeneiparban csak énekesként dolgoztak, még forgalmazókat sem lehetett találni.

Kapcsolódó cikk

Tényleg nem születtek kiemelkedő női képzőművészek? Linda Nochlin válaszával 50 éve ízekre szedte a művészettörténet addigi felfogását a női alkotókról

A rajongói által csak A Főleszbikusként emlegetett Dobkin feminista kávézókban, könyvesboltokban és az akkoriban megjelenő új műfaj, a női zene fesztiváljain lépett fel szerzeményeivel. A színpadon nem csak feminista és leszbikus identitását, hanem zsidó származását is gyakran megemlítette. Bevallotta, hogy számára nehezebb volt felvállalnia zsidó származását, mint leszbikusságát.

Újra divatba hozta a leszbikus szót

Nagy szerepet játszott abban is, hogy újra divatba hozta a leszbikus szót, amikor maguk a leszbikusok is igyekeztek kerülni.

1976-ban megjelent második nagylemeze, a Living With Lesbians, amelyben egy New York-i női kommunába költözésének tapasztalatait dolgozza fel. Dobkin évekig nem volt hajlandó férfiak előtt fellépni, csak olyan helyeken, ahol női közönség előtt játszhatott. Nézetei miatt még a transzneműeket is kitiltotta.

Az Old Lesbians Organizing for Change érdekvédő szervezet társelnökeként tevékenykedett, miközben a koncertezést is csak néhány éve hagyta abba. 2014-ben a közösségi médiát is meghódította, amikor elterjedt egy 1975-ben készült fotója, amelyen „a jövő a nőké” feliratú pólóban pózolt.

Mindent megtettem, amit elvártak tőlem. Férjhez mentem, gyereket szültem. Bizonyítottam magamnak. A női öntudatra ébresztő csoportban feminista lettem, akkor kezdődött az elköteleződésem a nők felé, ami aztán csak erősödött. Végül, minden, ami utána következett, csak fokozta mindezt. Felvállalhattam magam. Elveim lettek, viszonyítási pontot adott, lett egy ügyem

– mesélte egy 2010-es interjújában. Személyében olyan feminista ikon távozott, mint Mary Wollstonecraft, a barokk festőművész Artemisia Gentileschi, vagy Agnes Varda filmrendező.

Kapcsolódó cikk

A madridiak megmentették az átfestésre ítélt feminista falfestményt