Ötvenhét éves korában elhunyt a nagyrabecsült skót publicista, Deborah Orr – írja korábbi lapja, a The Guardian.
Deborah Orr 1990-ben, 28 évesen került a The Guardianhez, és ezzel ő lett a Weekend magazine (a hétvége melléklet) első 30 év alatti női szerkesztője. 1999-től 2009-ig az Independentnek dolgozott, majd egy újabb évtizeden át ismét a The Guardian munkatársa volt. Tavaly csatlakozott az Independent testvérlapjához, az i című újsághoz, valamint leszerződött első könyvének, egy memoárkötetnek megírására. A kötet jövőre fog megjelenni.
Először 2010-ben diagnosztizáltak nála mellrákot. Idén augusztusban a betegség kiújult, amit dacosan és koromfekete humorral viselt. Most hétvégén, 2019. október 20-án érte a halál.
Kapcsolódó cikk
A Weekend szerkesztőjeként rendíthetetlen álláspontjáról vált ismertté. Az aids-betegek mindennapjairól szóló rovata megváltoztatta a betegséghez való, téves elképzeléseken és félelmen alapuló hozzáállást.
Orr szakmai elkötelezettsége az Enquirer (Érdeklődő) című színdarabban nyilvánult meg a leginkább, amelynek társszerzője volt. A darabot, amely a lapkiadásról szól újságírók valós élettörténetei alapján, a Skót Nemzeti Színház mutatta be 2012-ben.
Volt munkatársai, szerzőtársai úgy emlékeznek rá, mint az egyik legokosabb, legeredetibb és legbátrabb emberre. Vicces, inspiráló, szókimondó, de a nyersessége mögött hatalmas szíve volt. A The Guardian főszerkesztője, Katharine Viner kiemeli azt is, hogy Orr megalkuvást nem tűrő hozzáállásával és éleslátásával kimagasló újságírói teljesítményt nyújtott sok éven keresztül a lapnál.
Kapcsolódó cikk
Így lettem: Michelle Obama, aki megadta Amerikának, amit érdemelt – Recenzió
Motherwell című memoárja főhajtás egykori szülővárosa előtt, másrészt anyjához fűződő kusza kapcsolatát is igyekszik megérteni, aki ellenezte, hogy lánya egyetemre menjen.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Minél szerényebb körülmények közül jöttél, annál többnek tűnik, amit elérsz. Megkértem a szüleimet, akik egyszerű emberek, hogy legyenek büszkébbek rám [/perfectpullquote]
– szól az újságírónő könyvében.
Orr halála előtt egy héttel megjelent, szuperlatívuszokban bővelkedő kritika kiemelkedőnek nevezte a könyvet, amely pont olyan, amilyen az újságírónő is volt: lebilincselően izgalmas, fekete humorral teli és megdöbbentően őszinte.