Meghalt szombat este Per Olov Enquist, a svéd irodalom klasszikusa, regény- és drámaíró, újságíró.
Budapest Nagydíjat is elnyerte
„Kevesen voltak olyan nagy hatással más írókra, mint Per Olov Enquists. Új alapokra helyezte a dokumentumregényt. Olvasóit egy félévszázadon át megérintette, és a svéd színmű- és drámairodalmat is új életre keltette. Egyike volt az legnagyobb íróinknak” – méltatta őt közleményében kiadója, a Norstedts.
A tribádok éjszakája című színmű, a Képcsinálók című dráma, Az udvari orvos látogatása című regény írója 2011-ben a budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ekkor jelent meg Egy másik élet című, sajátos hangvételű önéletrajzi ihletésű regénye is, és ekkor kapta meg a Budapest Nagydíjat is.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Enquistet jó olvasni, sőt, megkockáztatom, könnyű olvasni, ami nem minden jó íróra igaz, értsünk bármit is könnyűn. Enquist kidolgozott egy regényfajtát, amely az esszé, a dokumentum, a fikció, az oknyomozó riport keveréke, változó arányokkal, saját kéznyommal[/perfectpullquote]
– mondta róla Esterházy Péter a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Budapest Nagydíj átadásakor.
A történelem eseményein, egykori valós személyek sorsán, történetein keresztül mutatott be általános érvényű problémákat műveiben, neve rendszeresen felbukkant az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között.
Enquist 1934. szeptember 23-én született a Svédország északi részén található Hjoggböle községben.
Az öt legjobb svéd magasugró közé tartozott
Apját korán elveszítette, mélyen vallásos, szigorú anyja nevelte, aki arra kényszerítette, hogy állandóan bűnöket keressen magában, amelyeket aztán meggyónhat. Gyerekkorát alapjaiban határozta meg az a baloldali keresztény közösség, amelybe beleszületett, és amelyről később Lewi útja címmel regényt is írt. A zárt, elszigetelt világból az uppsalai egyetem és az atlétika jelentett kiutat számára: az öt legjobb svéd magasugró közé tartozott, és éppenhogy lemaradt az 1960-as római olimpiáról.
Bölcsészdiplomáját 1964-ben szerezte meg a Thorsten Jonsson bűnügyi történeteiről írott disszertációjával. Írói pályafutása is a hatvanas évek elején indult, első regénye, a Kristallögat (Kristályszem) 1961-ben jelent meg. Az egyetem elvégzése után napilapokban publikált.
A figyelem középpontjába 1968-as Legionärerna című könyvével került. A mű azokról a német Waffen-SS-ben szolgált balti katonákról szól, akik a háború után Svédországba menekültek, és a svédeknek kellett dönteniük arról: kiszolgáltatják-e őket a Szovjetuniónak. A könyvért 1968-ban az Északi Tanács Irodalmi Díjával tüntették ki.
A súlyosbodó alkoholizmusát az írással győzte le
1970-71-ben ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben élt, 1973-ban a Los Angeles-i egyetemen volt vendégprofesszor. Ekkor írta a Magyarországon is nagy sikerrel játszott A tribádok éjszakája című darabját, amelynek központi figurája a neves 19. századi író, August Strindberg.
Per Olov Enquist interjú litera
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
Az 1970-es évek végén második feleségével Koppenhágában élt. Súlyosbodó alkoholizmusa miatt életének és pályájának legsötétebb időszaka a nyolcvanas évekre esett. Függőségétől többször is próbált megszabadulni, végül az írás ösztönző ereje segítette: 1990-ben felhagyott az ivással, belevágott Az udvari orvos látogatása című művébe, amely saját bevallása szerint az életét mentette meg.
Meghalt koronavírusban Terrence McNally, a Broadway egyik leghíresebb drámaírója
A napokban hunyt el Terrence McNally Tony-díjas színműíró, a Broadway egyik legismertebb alakja. Az alkotó halálát a világon végigsöprő koronavírus okozta. McNally 81 éves volt, korából kifolyólag pedig már eleve a veszélyeztetettek körébe tartozott a fertőzést illetően. A helyzetét súlyosbította, hogy korábban tüdőrákja volt és krónikus obstruktív tüdőbetegségben is szenvedett.
A mélyponton túljutva fáradhatatlanul dolgozott, művei közül több magyarul is megjelent, köztük a nácikkal rokonszenvező norvég Nobel-díjas író, Knut Hamsun motivációit kereső Hamsun – filmregény című munkája, a századforduló Párizsában játszódó Blanche és Marie könyve, A Három Barlang Hegye című meseregénye, valamint annak folytatása, A harmadik barlang titka. Drámái közül az Ének Phaidráért, A földigiliszták életéből és a Képcsinálók címűt magyar színpadokon is bemutatták.
