A gyűlölet Menczer szerint politikai üzemanyag

Menczer Tamás a Hotel Lentulai vendégeként Magyar Péter mellett a Tisza Párt lehetséges kormányzati szereplőiről, a Fidesz választási vereségéről és saját korábbi politikai fellépéseiről is beszélt. Az interjú egyik legerősebb állítása az volt, hogy szerinte Magyar közösségét nem közös program, hanem a Fidesszel szembeni ellenszenv tartja egyben.

A volt kommunikációs igazgató úgy látja, a választási eredmény sem szüntette meg ezt a működést. Magyar Péternek továbbra is fenn kell tartania a konfliktust, a közösségi médiában pedig folyamatosan növelnie kell az üzenetek erejét, hogy követői ne veszítsék el az érdeklődésüket.

Mindig följebb kell tolni a gyűlöletet – fogalmazott Menczer Tamás.

Sidney Lumet Hálózatában Howard Beale hírolvasó dühkitörése először kínos üzemi balesetnek látszik. A televízió vezetői azonban gyorsan észreveszik, hogy a férfi kétségbeesése nézettséget termel. A felháborodást műsorrá alakítják, Beale-ből prófétát gyártanak, a nézőknek pedig megtanítják, mikor és mit kell kiabálniuk.

Menczer gondolatmenete azért talál pontosan célba, mert a politikai platformok valóban jutalmazzák az egyre erősebb konfliktust. A tegnapi sértés ma már kevés, a régi ellenségkép elkopik, a közönség pedig újabb adag felháborodást vár. Az indulat így nem alkalmi melléktermék, hanem előre tervezhető kommunikációs erőforrás lesz.

Az elemző egy pillanat alatt visszakerült a műsorba

A probléma ott kezdődik, hogy Menczer nem áll meg a mechanizmus leírásánál. A teljes Hotel Lentulai-interjúban a Tisza feltételezett vezetőiről azt mondta, „gazemberekből sosem lesz jó vezető”, Magyar politikai működését pedig mindenkit felhasználó színházként írta le.

Vagyis miközben azt állította, hogy ellenfele a gyűlölet folyamatos emelésével tartja egyben a táborát, maga is erkölcsi ítéletekkel és erős ellenségképekkel adott új műsorszámot a saját közönségének. A diagnózis éles volt, csak közben az orvos is felmászott a színpadra.

Menczer korábban Magyar Péterrel is személyesen konfrontálódott. Egy másik Contextus-cikkben bemutatott megszólalása szerint saját döntésből lépett oda hozzá, mert akkor még úgy gondolta, Magyar és az általa képviselt politikai jelenség „maguk alá gyűrhető”. Azóta a szerepek megváltoztak: a Tisza megnyerte a választást, Menczer pedig már kívülről magyarázza azt a kommunikációs gépezetet, amely ellen korábban maga is teljes erővel dolgozott.

A Hálózatban Howard Beale azt hiszi, az igazságot mondja ki a televízióról. Csakhogy minden dühös mondata ugyanannak a csatornának hoz nézőket és pénzt, amelyet leleplezni próbál. A rendszer még a saját kritikáját is műsorrá tudja alakítani.

Menczer állítása is ezért több egyszerű politikai támadásnál. Pontosan megmutatja, hogy a modern pártkommunikáció állandóan emeli az érzelmi tétet, mert fél a közönség elcsendesedésétől. Közben azt is megmutatja, milyen nehéz ebből a logikából kilépni: a gyűlöletspirálról szóló mondat is akkor kap figyelmet, ha elég erősen támadja vele az ellenfelet.

A hangerő tehát valóban mindig följebb kerül. Csak a kapcsolót egyik szereplő sem szívesen engedi el.