Idén is útjára indult a NextFeszt, amelynek a Trafó House ad otthont. Ám ezúttal az irodalom is beékelődött a képzőművészet, színház, film és zene mellé. Január 14-én, az első kerekasztal-beszélgetésen pedig igen releváns témát boncolgattak az est főszereplői: minek a múlt?

A három irodalmi program moderátora és egyben kalauza Krusovszky Dénes. A Minek a múlt? címmel fémjelzett vitában Nemes Z. Márió, Potozky László és Totth Benedek osztották meg gondolataikat a nagyérdemű előtt.

Krusovszky bevezetésül elmondta, hogy a történelmi elemek, motívumok mind a három alkotó egy-egy művében megjelennek, így nem véletlen, hogy ők foglalják el a székeket. Az Elromlani milyen szerzője kíváncsi volt a „személyes kötődésre”, hogyan kapcsolódtak e műfajra. Először Nemes Z. Márióhoz fordult. Legutóbbi verseskötetében, A Hercegprímás elsírja magátban a népmesei motívumok hangsúlyosan jelen vannak, ellentétben az előzőekhez képest – Alkalmi magyarázatok a húsról, Bauxit.

15994698 1369547659755913 2257673304090559781 o

Nemes Z. kíváncsian tette fel kérdését, miszerint hogyan gondolkodunk az irodalomban a történetek elmesélhetőségéről. Majd meg is válaszolta: véleménye szerint máshogyan kezeli a költészet, mint a próza.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Való igaz, nem foglalkoztam előző köteteimben e témával. Én egy kvázi történet utáni generációhoz tartozom[/perfectpullquote]

– magyarázta A hercegprímás elsírja magát szerzője.

Úgy véli, a költészetét nem befolyásolják a politikai traumákból adódó kérdések, amelyek a korábbi generáció számára lírai történetek voltak – ezt át kellett konvertálnia. Említésre került az Élet és Irodalomban kialakult és nagy port kavart közéleti vita is, ami miatt újra kísérletezésekbe fogtak az irodalmárok. De Nemes Z. nem volt megelégedve az eredményekkel, ezért írt egy sajátot – ez lett A hercegprímás elsírja magát.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mozaikszerűen, kisajátítva megjelennek a mitikus figurák, és egy szürrealista jellegű látkép alakul ki[/perfectpullquote]

– világosította fel a nagyérdeműt a szerző A hercegprímás… kapcsán.

16113056 1369547999755879 974969782297961011 o

Totth Benedek A másik forradalom című készülő kötetében az ’56-os forradalmat veszi górcső alá, azonban alternatív szállal kiegészítve.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Jókor voltam jó helyen. Szálinger Balázs és Cserna-Szabó András felkért, hogy írjak egy sztorit A másik forradalom, Alternatív ’56 című Hévíz-antológiába, és a kikötés az volt, hogy történelmi legyen. [/perfectpullquote]

– emlékezett vissza Totth, és bevallotta, hogy megtetszett neki a szüzsé, ezért folytatja.

Hozzátette, hogy az angolszász irodalomban egyáltalán nem meglepő, hogy alternatív történetekkel kísérleteznek, gondoljunk csak Az Ember a Fellegvárban regényre Philip K. Dick-től.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Beleszerettem ezekbe a figurába. Egyébként, ha nincs ez az antológia, nem folytatom, és nem lesz belőle kötet[/perfectpullquote]

– fejezte be gondolatát a Holtverseny szerzője.

Potozky különböző tüntetéseket használt fel az Éles, nagy sikerű regényében. Szót ejtett az ukrajnai, háborús eseményekről is, ahol többször mobillal filmezték a történéseket.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Egy fotót találtam, amely közhelyes és macsós volt. Egy molotov-koktél segítségével gyújtott rá az egyik srác, és ez indította el bennem az egészet[/perfectpullquote]

– mondta el őszintén Potozky.

Minek a múlt

“De igazából a tavaly novemberben, Bukarestben, a Colectiv nevű szórakozóhelyen történt tűzeset volt az igazi katalizátor”

– folytatta Potozky.

Krusovszky ezután arra volt kíváncsi, mit takar pontosan az alternatív ’56, és miért érezte Totth Benedek, hogy regényméretű lehet A másik forradalom.

A Margó-díjas író bevallása szerint a kitétel, mint említette, az volt, hogy a sorrenden változtassanak a felkért szerzők. Számára mindezt az amerikai intervenciót mint lehetséges alternatívát jelentette.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ezt gondoltam úgy végig, hogy atomháború víziója lesz a szüzsének [/perfectpullquote]

– fejtette ki.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az a szép az irodalomban, hogy ezeket mind megteheted[/perfectpullquote]

– egészítette ki Totth.

16113179 1369547553089257 302641048332248365 o

Ezután a képlékenységet boncolgatták a jelenlévők.

Potozky László mindig közép-európaiként gondol magára.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kollektív történelmet összeházasítom mással, és ezt a regénycselekményhez igazítom. És egyébként dühből nem szabad írni prózásoknak, beszélik. De inkább a kettő között kell[/perfectpullquote]

– mondta.

“Az európai irodalom haraggal kezdődik, gondolj az Iliászra” – pontosította a Békés Pál-díjas szerzőt Nemes Z.

A Bauxit alkotója szerint a képlékenység egy olyan szituációt szül, amellyel mindennap szembesülünk. Ez egy posztmodern tapasztalat, mert nincsenek egységes történelmi narratíváink. Legfeljebb konszenzusra juthatunk. Művészeti szempontból ez irritáló, mert sajnos nálunk nincs konszenzus a képlékenységben.

Az a probléma, hogy már a tényekben sem hiszünk. Kisajátítás és elsajátítás létezik. Ez művészetileg egy produktív lehetőség, amely a jelen kritikájává válhat.

16143548 1369548006422545 5301889186832931033 o

Erre reflektálva Totth Benedek kért szót. Azon a véleményen volt, hogy, bár ez sokak számára blaszfémikussá válhat, vagy bántónak értelmezhetik, baj van akkor, ha az irodalom ezt nem engedheti meg magának. Nemes Z. Márió az irodalomtörténetben meghatározott prózafordulatból indult neki a képlékenység mint kérdés megválaszolásának.

Balassa Péterre hivatkozva beszélt arról, hogy történelemvesztettség jelent meg a ’80-as évek prózájában, amit követően a ’90-es években a posztmodern szkepszise a jelen megjeleníthetőségének bizonytalanságával társított, így egyfajta szkeptikus prózaeszmény lépett érvénybe. Tehát olyan hiányzó hagyományról beszélhetünk, amely a jelen „kulturális Trianonjában” most kezd igazán fontossá válni. Említést tett még olyan méltatlanul elhanyagolt szerzők munkásságáról, mint például Hernádi Gyula, vagy Trenka Csaba, akik próbálták ezt az űrt kitölteni.

Majd terítékre került az írók politikai helyzete és a változó beszédmódok is. Krusovszky szerint ha alternatív ’56-ról beszélünk, az már alapvetően kapcsolódik a valósághoz. Totth megjegyzi a kérdés kapcsán, hogy tudatosan nem politizál az író. Ezzel szemben Potozky máshogyan látja.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ha görbe tükröt mutatunk, már politizálunk? Ha az utcán megüti a fülem egy érdekes beszélgetés, amiben politikai felhang is van, és azt megírom, akkor az már politizálás? E tekintetben már állást is foglal. [/perfectpullquote]

– mondta.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mikor alkalmas egy mű arra, hogy politikai felhanggal olvassuk? [/perfectpullquote]

– kezdi kérdéssel mondanivalóját Nemes Z. Márió. Véleménye szerint ettől komplexebb lehet az esztétika-politika. A Hévíz már említett antológiájában éppen ezt hiányolta: sok lehetősége lehetett volna az esztétika-politikának.

16178567 1369547853089227 7208033486855257828 o

Majd a jelent mint történelmi alapanyagot emelte a beszélgetés fonalába Krusovszky. A homályos megfogalmazásból eredő problémákra tért ki, többek között arra, hogy gyakran kerül elő a politika a történelem szinonimájaként, mégpedig leginkább pártpolitika értelmében van jelen: hiányzik ennek a felülírása. Nemes Z. szerint a hungarofuturizmus mint mozgalom (bővebben ezen a linken olvashattok a mozgalomról – a szerk.) alternatív történeteket gyárt – például robothonfoglalás.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ez egy fejlődő mozgalom, és 2017 a hungarofuturizmus éve lesz[/perfectpullquote]

– jegyezte meg humorosan, de szavaiban némileg a komolyság is érezhető volt.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Kulisszaként emeled ki a történelmet. Feltöltöd, és egy múltbeli kulissza válik belőle. Így lehet a jelent megírni[/perfectpullquote]

– fejezte be mondandóját.

Végezetül Philip Roth amerikai írót is megidézték a Minek a múlt-est főszereplői. A népszerű Roth nem ír többet, jelentette ki. Nem érti a mai amerikai társadalmat. Krusovszky szerint, ha nem elégíti ki a fikció igényét a társadalom, az roppant zavaró lehet.

16107561 1369547736422572 512382379054695877 o

Egyáltalán: kisajátítható egy történelmi alapanyag társadalmi diskurzusként?

– teszi fel kérdését a moderátor.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mintha felpuhult volna, amit a közelmúlt történelmének hívunk[/perfectpullquote]

– fejezte be mondatát.

A végszó Potozkyé volt. Úgy gondolja, veszélyes is lehet az a fajta „felpuhulás”, amit a moderátor említett. Illetve függ attól is, hogy kinek a kezébe kerül. Beemeli a gondolat fonalába Köbli Norbert forgatókönyvíró már megírt alkotását, amely vígjátékként fogja elénk tárni Trianont. Az Éles szerzője szerint az a jó, ha van lehetőség radikálisan is hozzányúlni a történelemhez mint alapanyaghoz: ez a művészet fontos dolga.

De ezt nem mindenki gondolja így. Potozky László által felidéztük a provokatív képzőművész, Zbygniew Libera nem kevésbé provokatív alkotását is, Lego-építőkockákból készült Auschwitz ábrázolása (LEGO Concentration Camp; 1996) óriási vitasorozatot indított el.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

goballoon.hu - 2024 július - LinkMarketing - 6

Felkészülés a hőlégballonos repülésre

Ma már nem úgy készülünk egy hőlégballonos sétarepülésre, mint a 2019-ben megjelent “A hőlégballon” című film szereplői, akik az NDK-ból próbáltak megszökni egy ilyen légijárművel.

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.