Beperelte Molnár Áront a fóti gyermekotthon volt igazgatója, amiért a színész következményeket várt tőlük

Különös fintora a magyar igazságszolgáltatásnak, amikor nem a kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélések gyanúsítottjai felelnek a tetteikért, hanem az a színész-aktivista kénytelen bíróság elé állni, aki nyíltan számonkérte rajtuk a kért és elmaradt következményeket. Molnár Áron szerdán kezdődő perében a Fóti Gyermekotthon korábbi igazgatója ül felperesként a tárgyalóteremben, miközben a bentlakó gyerekek és nevelők által jelzett súlyos ügyekben a hatóságok azóta sem jutottak érdemi eredményre – írta a Blikk.

A színész a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében tette nyilvánossá az idézést, nyíltan rávilágítva arra a feszültségre, amely a felhalmozott bizonyítékok és a jogi következmények elmaradása között feszül. Molnár nem rejtette véka alá a dühét, amiért az áldozatok védelmében megszólalókat perelik be, miközben a gyermekvédelmi rendszer hibáiért felelős korábbi döntéshozók és intézményvezetők továbbra is érintetlenek maradnak a hatósági eljárásoktól.

A Molnár Áron per árnyékában büntetlenül maradt intézményi felelősök

A felháborodás alapja nem csupán az előttünk álló tárgyalás ténye, hanem az a tehetetlenség, amely a gyermekvédelmi jelzőrendszer korábbi kudarcaiból fakad. Molnár Áron a bejegyzésében rámutatott arra, hogy a szociális szférában dolgozók és a kiszolgáltatott kiskorúak hiába tettek hivatalos jelzéseket a legkülönbözőbb állami szerveknél, a felelősségre vonás elmaradt. A színész megjegyezte, hogy szerdán lesz az első pere, amit a Fóti Gyermekotthon volt igazgatója indított ellene, akiről elmondása szerint „hemzsegnek a bizonyítékok, hogy miket követett el a legkiszolgáltatottabb gyerekek ellen”.

A történetnek ez a sz szála jól mutatja az elmúlt években kialakult intézményi struktúra működési zavarait. Molnár szerint felháborító, hogy a nevelők és gyerekek által tett jelzések ellenére sem történt semmi, miközben az ügyészségi és hatósági apparátus a régi rendszer kulcsfiguráit óvja. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben „nem vagyunk biztonságban, még mindig nem”, hiszen a társadalmi biztonság alapvető záloga a kiszabott következmény lenne, miközben az elkövetők és politikai felelősök továbbra is szabadlábon vannak. A közéleti élesség nem áll távol tőle, hiszen nemrég a kormánynak adott türelmi idő lejártakor kijelentette: „Azt mondtam, 100 napig nem leszek kritikus. Eltelt” – utalva ezzel arra, hogy a hatalom számonkérése nem állhat meg.

A felsorolásban a korábbi Fidesz-kormányzat vezetői és a megmaradt intézményi vezetők egyaránt helyet kaptak. Molnár felértékeli a nyilvánosság szerepét, ugyanakkor határozottan megkérdőjelezi az igazságszolgáltatási szervek jelenlegi függetlenségét, amikor a Kúria és a volt legfőbb ügyészség berendezkedését bírálja. Míg más közismert szereplők a médiakörnyezet kapcsán úgy nyilatkoznak, hogy „Mi soha nem voltunk megnyomorítva, nem tudok rosszat mondani a TV2-re”, a színész-aktivista nem finomkodik a rendszerkritikával. A költőiként feltett kérdése, miszerint ki véd meg minket, jól tükrözi a gyermekvédelmi ügyekben tapasztalható társadalmi bizalmatlanságot.

Rendszerszintű változások és az elmaradhatatlan jogi elszámoltatás

A bírósági eljárás felé vezető úton a színész ugyanakkor meglepő párhuzamot vont a jelenlegi politikai helyzet és az elmaradt igazságtétel között. Bár a korábbi intézményi kudarcokat keményen bírálta, elismerően szólt a Tisza-kormány által indított egészségügyi, oktatási és szociális reformokról. Úgy fogalmazott, hogy „öröm nézni, hogy milyen tempóban és milyen radikális döntések születtek a Tisza kormányzása alatt”, kiemelve a civilek és szakszervezetek bevonását a döntéshozatalba.

Ez a kormányzati elismerés azonban nem jelenti azt, hogy az elszámoltatási igény alábbhagyott volna. Molnár éppen a pozitív fordulatok láttán fordult segélykérően a döntéshozókhoz a hatósági és igazságszolgáltatási szervek teljes függetlenítéséért. Szerinte a múltbéli visszaélések feltárása nélkül a legújabb szociális intézkedések sem nyújthatnak teljes védelmet a kiszolgáltatottak számára, még úgy sem, ha a megpróbáltatások közepette valaki úgy érezné: „Nagy küzdelemben vagyok, és lehet, hogy fel kell adnom”.

Záró gondolataiban a színész aláhúzta, hogy a társadalmi igazságosság megteremtése nem állhat meg a reformok végrehajtásánál.

Kijelentette, hogy „azoknak, akik okozták ezt a felbecsülhetetlen kárt az országnak, bűnhődniük kell, hogy soha, de soha ne térhessenek vissza”. A szerdán kezdődő bírósági tárgyalás így nemcsak két magánszemély jogi vitája lesz, hanem a teljes magyar gyermekvédelmi és elszámoltatási rendszer próbatétele is.