A PRO DOMO munkacsoport 482 oldalon gyűjtötte össze azokat az MTI-s belső leveleket, szerkesztői utasításokat és visszatartott híreket, amelyeket politikai beavatkozásként dokumentált. A Contextus szerkesztőségez eljuttatott gyűjtés 2015-től egészen a 2026-os választás előtti időszakig követi, milyen témáknál kellett előzetesen egyeztetni, mely híreket tiltották le, és mikor érkezett kész cím vagy lead közvetlenül a politikai hatalom közeléből.
A csoport „Narancs csíkosnak” nevezte el az anyagot. Ezzel a Kádár-korszak „piros csíkos bizalmas” MTI-kiadványára utaltak, amelyben olyan külföldi híreket terjesztettek zárt körben, amelyeket a közvélemény nem láthatott. A PRO DOMO szerint most olyan anyagokat gyűjtöttek össze, amelyeket „az Orbán-korszakban nem hagytak megjelenni vagy megcsonkítottak”. A készítők tíz kategóriát használtak, köztük a „Kuka”, „Parancs”, „Manipuláció”, „Fake news”, „Cenzúra” és „Elutasítva” megjelöléseket.
A munkacsoport maga is rögzíti, hogy a lista nem teljes. Az összegyűjtött iratokat annak bizonyítására állították össze, hogy állításuk szerint az MTI nem politikai beavatkozástól mentesen működött.
„Nem foglalkozunk vele” – egész témákat tiltottak le előre
Az egyik korai példa 2015 augusztusából származik. Az MTI az AFP és a Reuters anyagai alapján hosszabb háttéranyagot készített arról, mi a különbség a „migráns”, a „menekült” és az „illegális bevándorló” megnevezések között.
A szövegben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és más szakértők álláspontja is szerepelt. William Spindler UNHCR-szóvivőtől például azt idézték: „Egyszerűen nem helyénvaló szíriai migránsokról beszélni, amikor háború tombol Szíriában.”
A PRO DOMO gyűjteményében az elkészült anyag „Kuka” minősítést kapott, vagyis a munkacsoport szerint végül nem adták ki.
Április 24-én már egy ennél rövidebb utasítás maradt fenn. Végh Sándor vezető szerkesztő arról értesítette a külpolitikai munkatársakat, hogy másnap jelenik meg a Riporterek Határok Nélkül éves jelentése és sajtószabadság-rangsora.
„Nem foglalkozunk vele” – írta.
Kapcsolódó cikk
Ugyancsak Végh küldte azt az utasítást, amely szerint további jelzésig nem kellett több olyan sajtószemlét készíteni, amely azt mutatta be, mit ír a külföldi sajtó Magyarországról.
2019 novemberében két teljes nemzetközi jogvédő szervezet került le a használható források közül. Az egyik belső levélben ez áll:
„Bende Balázstól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International anyagait nem adjuk ki. Kérem, ehhez tartsátok magatokat!”
A tiltás nem egy konkrét jelentésre vonatkozott, hanem mindkét szervezet anyagaira általában.
A szóhasználatot is központilag szabályozták
2019 áprilisában Végh Sándor azt írta a kollégáknak, hogy parlamenti pártoknál ne használják a „szélsőjobboldali” jelzőt.
„Legyen jobboldali radikális, stb. Utcai demonstrációkat tartó kis náci csoportosulásoknál lehet” – szólt az instrukció.
Egy németországi gyilkosság tudósításánál Ráthy Sándor külön azt kérte, hogy az elkövető származása már a címben és a szöveg elején is jelenjen meg. Az utasítás szerint azt kellett írni, hogy a férfi „eritreai”, nem azt, hogy Svájcban élő.
Más ügyeknél nem egy konkrét kifejezést írtak elő, hanem előzetes ellenőrzést. Egy belső levél szerint a migrációról, európai terrorizmusról, Brüsszelről és egyházi témákról szóló hosszabb anyagokat reggel hattól este tizenegyig, hétköznap és hétvégén is el kellett küldeni az ügyeletes főszerkesztő-helyettesnek.
Greta Thunberg esetében külön levél született: „a greta thunberg-anyagokat a megírása előtt egyeztessétek a főszerkh-val”.
Kapcsolódó cikk
Siklóxi Beatrixot nem a cenzúra zavarta, hanem hogy valaki feljegyezte
Az EP-választásokról pedig azt kérte Végh Sándor, hogy ne készüljenek eredményeket, szövetségeket vagy koalíciókat elemző anyagok, csak tényhírek. A háttéranyagokat ugyan megírhatták, de kiadás előtt az ügyeletes vezető szerkesztőhöz kellett kerülniük.
Havasi Bertalan kész címet és leadet küldött az MTI-nek
A gyűjtemény egyik 2019. november 20-i dokumentuma közvetlenül a Miniszterelnöki Sajtóirodához vezet.
Havasi Bertalan, Orbán Viktor akkori sajtófőnöke az MTI egyik munkatársának ezt írta:
„szia, a cím és a lead ez legyen, kérlek”.
Ezután a kívánt cím is szerepelt a levélben:
„Az Európai Zsidó Szövetség elnöke köszönetét mondott Orbán Viktornak Izrael és a zsidóság melletti kiállásáért”.
A levélben a lead szövegét is megadta, amelyben Menachem Margolin rabbi Orbán Viktornak küldött köszönetét foglalták össze. A PRO DOMO ezt az esetet „Manipuláció” kategóriába sorolta.
Szijjártó Péter híreire külön formai szabály is vonatkozott. Egy 2019-es utasítás azt kérte, hogy a külügyminiszterrel kapcsolatos hírek lehetőség szerint már a címben a „Szijjártó:” formulával kezdődjenek, majd a lead első része is az ő állítását tartalmazza.
A szerkesztési beavatkozások tehát nem csak arra terjedtek ki, hogy egy hír megjelenhet-e. A dokumentumok szerint azt is előírták, milyen információ kerüljön előre, milyen szó használható, és milyen témánál kell felsőbb jóváhagyást kérni.
Sorosról volt olyan hír, amit kértek, és olyan is, amit kidobtak
A dokumentumok között 2018-ból „Parancs” megjelöléssel szerepel egy hosszú anyag arról, hogy egy Soros György által támogatott szervezet német döntéshozóknál próbált fellépni a magyar civiltörvény ellen.
Az MTI anyaga részletesen idézte Dénes Balázst, az Open Society Foundations finanszírozását, valamint a Mercedes, az Audi és a Bosch magyarországi gazdasági súlyát is.
A gyűjtemény későbbi része ezzel szemben olyan esetet is rögzít, amikor a Reuters arról számolt be, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány egymillió eurós támogatást ad Budapestnek a koronavírus elleni védekezéshez.
A szerkesztőségben megkérdezték, megírhatják-e.
A válasz: „Nem kell.”
A két ügy tartalma eltérő volt, de ugyanahhoz a politikailag kiemelt szereplőhöz kapcsolódott: az egyik Soros Györgyhöz köthető szervezet magyar kormánnyal szembeni fellépéséről szólt, a másik pedig Budapestnek adott támogatásról.
A Moszkva cirkáló hírével reggelig vártak
Az ukrajnai háború után külön ellenőrzési rendszer jelent meg a dokumentumokban.
2022 áprilisában az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, a Moszkva kigyulladt. A PRO DOMO feljegyzése szerint az MTI éjszaka már rendelkezett az információval, a hírt azonban csak reggel adták ki, mert a háborús anyagokat külön ellenőrző személynek kellett jóváhagynia.
A munkacsoport saját megjegyzése így szólt:
„Az ukrajnai háborús híreket külön ellenőrző cenzor jól megérdemelt éjszakai pihenője miatt éjszaka helyett csak április 14. reggel jelenhetett meg, hogy kigyulladt az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva.”
Alekszej Navalnij ügyében egy MTI-anyagból azt a mondatot húzták ki, amely szerint jogvédő szervezetek politikai indíttatásúnak tartották az ellene folyó eljárást.
Egy Olaf Scholzról szóló 2022-es hírt pedig maga a PRO DOMO sorolt a „Fake news” kategóriába. A német kancellár eredeti mondata szerint „nem lehet kétség afelől, hogy tudjuk, mit tegyünk”, az MTI szövegében viszont a dokumentum szerint ennek ellenkező értelmű változata jelent meg: „nem tudjuk, mit tegyünk”.
2025-ben egy állítólagos magyar kémhálózatról sem jelenhetett meg hír
A gyűjtemény 2025. május 9-i bejegyzése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat azt közölte, hogy két embert őrizetbe vett egy állítólagos magyar kémhálózat ügyében.
Az MTI egyik munkatársa jelezte, hogy a Reuters is hozza a hírt:
„Az Ukrán Biztonsági Szolgálat azt mondja, magyar kémhálózatot derítettek fel, két ügynököt őrizetbe vettek […] Reuters hozza. Elkezdjük írni, és küldöm.”
A PRO DOMO feljegyzése szerint Rácz Mária teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő a hírigazgatóval történt egyeztetés után letiltotta az anyagot.
Kapcsolódó cikk
Augusztusban pedig újabb általános utasítást küldtek:
„!!! minden Izraellel kapcsolatos hírt kiadás előtt a főcsőnek, léccci <3”
A gyűjtemény készítői ezt úgy írták le, hogy minden Izraellel kapcsolatos anyagot előzetesen ellenőriztetni kellett. Egy szeptemberi bejegyzés szerint később nem ment át a jóváhagyáson az a hír sem, amelyben több mint húsz segélyszervezet a gázavárosi izraeli offenzíva elleni nemzetközi fellépést sürgette.
A dokumentumok a 2026-os választás előtti időszakig érnek
A PRO DOMO gyűjtése nem 2019-ben vagy 2022-ben ér véget. A munkacsoport közlése szerint az utolsó dokumentum a 2026-os választás előtti napról származik.
Az anyag 2026 márciusából olyan belső feldolgozást is rögzít, amely egy Politico-cikket a „Politico lerombolta MP reményeit. Brüsszel is úgy látja, hogy végül sajnos Orbán fog nyerni” összefoglalással adott tovább.
A PRO DOMO szerint az eredeti cikk ennél szűkebb állítást tartalmazott: egy uniós tisztviselő arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón részt vevő vezetők közül sokan Orbán Viktor győzelmét tartották valószínűnek. A munkacsoport ezt azért emelte be a gyűjtésbe, mert az MTI-nek továbbított változat már általános „brüsszeli” álláspontként fogalmazta meg ezt.
A 482 oldalas anyagot az MTI több munkatársa júliusban adta át a megújuló közmédia vezetőinek. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. közlése szerint a dokumentum hitelességét a publikálás előtt ellenőrizték, és a vezetés folytatja az ügyben korábban elrendelt belső vizsgálatot.
A vizsgálat jelenlegi, nyilvánosan ismert feladata annak tisztázása, hogy a dokumentált utasításokért kik és milyen vezetői szinten feleltek, illetve lesz-e ezeknek személyi vagy munkajogi következménye.
A teljes gyűjtés erre a linkre kattintva olvasható.
