Milyen az élet a Tóth János után? Mi a migránsozás szerepe a színházban? Milyen hatása volt a kultúr-taonak a színházi világra? Mucsi Zoltán válaszolt kérdéseinkre.
ContextUs: Nagyon nehéz volt időpontot egyeztetnünk. Azt gondolnánk, most, hogy véget ért a Tóth János forgatása, több szabadidőd lett.
Debrecenben dolgozom jelenleg, ott próbálom Andrzej Saramonowicz Tesztoszteron című kortárs, lengyel darabját, Szikszai Rémusz rendezésében. Még nyáron elvállaltam, április 26-án látható a bemutató. Ingázom. Megyek reggel a fél 7-es vonattal, aztán jövök vissza a 2:50-essel, majd Budapesten játszom.
ContextUs: Mennyire gyakori, hogy vidéki színházakban is játszol?
Az első 15 évemben játszottam Szolnokon, Miskolcon, Nyíregyházán, de az elmúlt 11 évben nem volt jellemző, hogy vidéken szerepeljek. Most így jött össze, de hosszú távon nem tervezem, ez csak egy egyszeri alkalom.
ContextUs: A hat évadot megélt Munkaügyek spin-offjának, a Tóth János sorozatnak a forgatása nemrég két évad után véget ért. Miben látod az okát, hogy nem folytatták tovább a zsémbes csinovnyik mindennapjait?
Vagy a közönség nem szerette annyira vagy a televízió volt vele elégedetlen. Az is lehet, hogy egyszerűen ebben csak ennyi volt.
ContextUs: Mi az, amit a sorozatforgatásokból magaddal vittél?
Hogy elég nagy a teherbíró képességem (nevet). A Munkaügyek stábja olyan volt, mint egy kis nyári társulat, a Tóth János forgatása során pedig rengeteg új kollégát ismerhettem meg.
ContextUs: Youtube-on látható egy videó, amiben az utca emberét kérdezitek Scherer Péterrel, a 4-es metróról. A felénél kollégád a fiatal srácokat rólad kérdezik, honnan ismer téged. Legtöbben a heves, káromkodós karakterre asszociálnak. Törődsz azokkal a kritikákkal, amik azt állítják, hogy karakterszínész vagy?
Én ezzel nem foglalkozom, hiszen az egy szerep. Nagyon sokféle karaktert játszom, a skatulyát pedig nem én alkotom. Hogy zavar-e, arra majd térjünk vissza 50 év múlva, akkor majd nagyobb távlatból elemezhetjük a munkásságomat!
ContextUs: A Tóth János sok társadalmi kérdést boncolgatott: migránskérdés, cigányság helyzete, állami intézmények bürokráciája is megjelent. Milyen érzés volt görbe tükröt mutatni a társadalomnak?
Én úgy gondolom, hogy elsősorban inkább az emberi viselkedésformának volt görbe tükre a Tóth János. Nem egy lélektani, társadalomkritikai sorozat. Nyilván amik ebben megjelentek, azok ilyen-olyan módon a társadalmunkban is fellelhetők, csak felnagyítottuk őket. Magyarországon van cigányozás, migránsozás, és ez visszaköszön Tóth és az őt körül vevő emberek jellemében is.
ContextUs: Nem először kerültél olyan helyzetbe, hogy ilyen kényes témát kell feldolgoznia. Az Átrium színházban futó 12 dühös ember feldolgozásban, az eredeti darabban szereplő színes bőrű fiú karakterét is migránsra cserélték.
A migráns szó és a migráció tíz évvel ezelőtt még egészen mást jelentett Európában. És most is mást jelent ez Európában és mást Magyarországon.
Ennek nem mennék bele az okába és az elemzésébe. A 12 dühös emberben inkább azon van a hangsúly, hogy hogyan ítélkezünk, mennyire vagyunk előítéletesek, felszínesek.
Szól arról, hogy ahonnan jövünk, az ad egy viselkedési, gondolkodási formát, amivel nehéz szembenézni és nehéz megváltoztatni.
ContextUs: A korábban említett két sorozat a köztévén futott és ezek produceréről, Kálomista Gáborról köztudott, hogy kormányhoz közeli figura. Nem okozott problémát, hogy a te nézeteid esetleg ütköznek azzal, amit a csatorna képvisel?
Én nem szoktam vallásról vagy politikáról beszélni.
Egyrészt azért, mert olyan országban élünk, ahol ha más véleményen van valaki, akkor egy pillanat alatt ellehetetlenítik. Nekem ebben nincs kedvem részt venni.
Ebben a sorozatban engem mint színészt kértek fel, nem volt semmilyen nyomás arra vonatkozóan, hogy az én politikai nézetem milyen legyen. Az elvárás az volt, hogy amit rám bíznak, azt játsszam el, és ennek a feladatnak én szívesen tettem eleget.
ContextUs: A kultúr-tao megszűnésével kapcsolatban azt nyilatkoztad az ATV-n, hogy „a színházi világ össze fog csuklani, ha nem kap valami féle kompenzációt”. Ezt duplán érezheted saját bőrödön, hiszen a Nézőművészeti Kft.-nek is alapítója vagy.
Az egész színházi szakmai érintett, nyilván más-más mértékben. Vannak fővárosi, vidéki és vannak alternatív színházak, utóbbiak helyzete a legbizonytalanabb most. Azt fontos figyelembe venni, hogy az utolsó évben 47 milliárdos kultúr-tao egy része joghézagok kihasználásával és egyéb ügyeskedésekkel nem a színházba folyt.
Azzal egyetértek, hogy ezen változtatni kell. Ugyanakkor arra kíváncsi leszek, hogy azok, akik korábban visszaéltek a tao-val, azok most ugyanolyan kompenzációt kapnak-e majd. Ha igen, az elég vicces lenne.
Döntött a kormány a színházak támogatásáról, a kultúr-tao alternatívájáról
Erről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Tarlós István főpolgármester beszélt csütörtökön közös budapesti sajtótájékoztatójukon. Kásler Miklós elmondta: a tao-rendszer kivezetése után többlettámogatási rendszert alakítottak ki. A többlettámogatással minden előadóművészeti ág jelentős támogatáshoz tud jutni és fenn lehet tartani az eddig elért színvonalat.
ContextUs: Ugyanakkor azt is mondtad, hogy szeretnéd, ha a színházi világ összezárna ebben a kérdésben. Ez azonban azóta sem történt meg.
Nyilván az egész társadalom megosztott, azon belül a szakmák is. Furcsa lenne, ha épp a színházi szakma maradna ki ebből. Nem minden országban megy ez így.
ContextUs: Nagyon sokat dolgozol mostanában, több tucat előadásban szerepelsz havonta, ráadásul Debrecen és Budapest közt is ingázol. Meddig lehet ezt ilyen feszített tempóban csinálni?
Jövő héten lesz tárgyalásom a Jóistennel, hogy mennyit szán nekem. Ha 200 évet, akkor lesz még 20 év erőltetett menet, ha kevesebbet, akkor meglátjuk, mi lesz. De ennek a tárgyalásnak le kell zajlania, hogy erre a kérdésre pontosabb választ tudjak adni.
CV
Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. Színészi pályája egy Kőtövis nevű irodalmi színpad keretein belül kezdődött, ahová barátja révén került be, itt figyeltek fel a tehetségére. 1979-1995 között a szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett. 2003-ban a Kontroll című filmben is hatalmasat nőtt a népszerűsége. Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett. Színházi szerepein túl a Munkaügyek című sorozatban Tóth János szerepében, valamint a karaktere által továbbvitt Tóth János spin-offban is láthatják a nézők.
