Többszörösen felülmúlta a Föld mai védőpajzsát
A kutatócsoport a meteorit apró vas- és ásványszemcséinek vizsgálatakor megállapította, hogy azok konzerválták a korai napköd mágneses lábnyomát. Az elemzések alapján az ősi mágneses mező térerőssége 150 és 600 mikrotesla között mozgott. Ez a számérték rendkívül jelentős, hiszen a mai Föld mágneses terének 3–12-szeresét jelenti.
A korábbi vizsgálatok már kimutatták a mágnesesség jelenlétét a Naprendszer 2 millió éves korából, amikor a bolygók magvai már formálódni kezdtek. Az új eredmények azonban sokkal korábbra, a csillag születésének legelső fázisára tolják vissza ezt az idővonalat. Cauê Borlina, a tanulmány első szerzője kiemelte: „says Borlina, who led the new study as an MIT graduate student and is now an assistant professor at Purdue University.”
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a bolygóképződés korai szakaszának vizsgálata mindig is kiemelt figyelmet kapott a csillagászatban. Ezúttal a töltéssel rendelkező részecskék mozgása által gerjesztett mágneses tér aktívan részt vett az anyagáramlás szabályozásában. A fizikai modellek szerint a mágneses erővonalak segítettek a gázt és a port a protoplanetáris korong külső részeiről a központi csillag felé terelni. A mérésekhez egyetlen különleges antarktiszi mintadarab, a DOM 08006 jelű kőzet adta meg a kulcsot. Ez a meteorit olyan hányattatott utat élt túl, amely szinte minden más testet megsemmisített.
