A Magyar-kormány vidékfejlesztési és önkormányzati átalakítási terveit bírálta Navracsics Tibor korábbi területfejlesztési miniszter. Az Orbán-kormány volt tárcavezetője úgy véli, a Tisza Párt kabinete éppen azokat az intézményeket és tapasztalatokat készül félresöpörni, amelyek már évek óta rendelkezésre állnak a közigazgatásban és a fejlesztéspolitikában. A volt miniszter szerint a Szent István-program elindítása látványos visszalépés az eredeti ígéretekhez képes – ismertette az Index.

A kormányfő bejelentése szerint tesztüzemként indul el a Szent István-program vidékfejlesztési ága: tíz kísérleti térségben tíz-tíz település összefogásával próbálják ki a modellt, amelyben térségenként egymilliárd forint sorsáról dönthetnek helyben. A kiválasztott központok. Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros – köre azonban jól mutatja, hogy az országos elindulást 2027 augusztusára halasztották.

Navracsics Tibor szerint a kormány régen meglévő tudást akar újra feltalálni

A korábbi miniszter bírálata szerint az átfogó országos indulás elhalasztása mögött pénzhiány és hiányos előkészítés áll. „Ez egy határozott visszalépés az augusztus 20-i bejelentéshez képest. Valószínűleg kiderült, hogy nincsen annyi pénz” – nyilatkozta a volt tárcavezető. Navracsics Tibor rámutatott arra is, hogy a helyi döntéshozatal elve nem új keletű, hiszen a korábbi Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Programja pontosan ugyanezt az elvet követte. „Ha ezek megmaradnak, akkor nem egészen világos, hogy mi a Szent István-tervnek az újdonsága” – tette hozzá.

A szakpolitikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérleti programhoz szükséges szakmai tudás már régen felhalmozódott a polgármestereknél és a járási fejlesztési fórumoknál. Szerinte teljesen fölösleges a nulláról új Országos Vidékfejlesztési Hálózatot kiépíteni, miközben a meglévő területfejlesztési szolgálatot leépítik. „Ugyanazt a játékot játsszuk évtizedek óta: létező intézményeket megszüntetnek, helyettük hihetetlen összegből létrehoznak újakat, és ezeknek nincs hozzáadott értékük” – emelte ki. További bizonytalanságot szül, hogy Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a 16 éven felüli lakosokat is bevonnák a fejlesztési prioritások rangsorolásába, amit Navracsics inkább a fiatal szavazók megnyerését célzó politikai akciónak tart.

Politikai bosszút sejt a megyei önkormányzatok megszüntetése mögött

A feszültséget tovább fokozta, hogy a miniszterelnök bejelentette a megyei közgyűlések teljes megszüntetését, amelyeket a bukott ellenzéki pártok kifizetőhelyeinek nevezett. A döntés pikantériája, hogy mind a 19 megyei testületben fideszes többség van, míg a Tisza Párt nem indult a 2024-es megyei választásokon. Navracsics rámutatott, hogy a területfejlesztési miniszter, Lőrincz Viktória szeptember elején még az Önkormányzatok Egyeztető Tanácsával tárgyalt, ám ott szóba sem került az átalakítás. „A miniszter asszony nem is tudta szegény, hogy három nap múlva fogják megszüntetni az önkormányzat egyik formáját” – mondta a volt miniszter, megkérdőjelezve a tárcavezető kormányon belüli súlyát.

A volt tárcavezető hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzatoknak kiemelt szerepük van a területi kistelepülések érdekképviseletében és az uniós TOP Plusz források koordinációjában, így azonnali felszámolásuk komoly gondokat okoz a jogutódlásban. „Készen állok arra, hogy megvitassuk, milyen hatáskörökkel bírjanak a jövőben. Nekem is vannak ötleteim, terveim is voltak. De az, hogy egyik pillanatról a másikra, csak azért, mert megsértődik egy miniszterelnök egy önkormányzattípusra, megszüntetni őket: ez bűn” – fogalmazott Navracsics Tibor. A politikus közösségi oldalán úgy értékelte, a kormánypárt érdemi szakmai teljesítmény hiányában nyúl a politikai bosszú eszközéhez. A Szent István-program tesztüzeme a következő hónapokban indul el a tíz kijelölt térségben, miközben a megyei önkormányzati rendszer megszüntetéséről szóló törvényjavaslat várhatóan az ősz folyamán kerül az Országgyűlés elé.