Miért szavazta le minden parlamenti többség az aktanyilvánosságot?
Az elmúlt évtizedekben az ellenzékben lévő pártok szinte kivétel nélkül követelték az ügynökakták teljes nyilvánossá tételét, ám kormányra kerülve azonnal feladták ezen ígéretüket. Az ellenzéki kezdeményezéseket, például az LMP által benyújtott törvényjavaslatokat, a mindenkori kormánypárti többségek több mint húsz alkalommal szavazták le a parlamentben.
A politikai elit tartózkodásának hátterében a kölcsönös zsarolhatóság és az érintettségtől való félelem húzódott meg. A hálózati iratok ugyanis nemcsak a rendszerváltás előtti, hanem az azt követő évtizedek gazdasági és politikai karrierjeit is megroppanthatták volna.
A titkosszolgálati anyagok ezen felül kiváló zsarolási potenciált jelentettek a háttérben, így az állambiztonsági múlt feltárása helyett a politikai osztály inkább a státuszidő fenntartásában volt érdekelt. A meglévő iratok visszatartása mellett a nemzetbiztonsági minősítések és az eltűnt mágnesszalagok jelentik a legújabb feltárási kísérletek fő akadályát.
