Amikor az egyéni kerületek mérése teljesen mellément
A radikális lépésre azért volt szükség, mert a Nézőpont Intézet választási előrejelzései messze elmaradtak a tényleges végeredménytől. A választások előtt az elemzőműhely még magabiztos kormánypárti sikert valószínűsített: előrejelzésükben 66 Fidesz–KDNP-s egyéni győzelemmel és 41-42 listás hely elnyerésével számoltak, ami szűk fideszes többséget eredményezett volna a parlamentben. A témához szorosan kapcsolódik a „A valóságosnál jóval nagyobb támogatást mutattak ki!” – A választási kudarcok után… című korábbi cikkünk is.
A valóság ezzel szemben drámai eltérést hozott az intézet számaihoz képest. A kormánypártok végül mindössze 10 egyéni mandátumot tudtak megszerezni, miközben a Tisza Párt kétharmados többséggel nyerte meg a választást. Ezzel szemben a Medián sikeresen mérte fel a választási hangulatot, és pontosan jelezte előre a Tisza Párt győzelmét, ami az intézetek közötti módszertani szakadékot még inkább nyilvánvalóvá tette.
A hatalmas aránytévesztés nem maradt visszhang nélkül a szakmai és az egyetemi életben sem. A választási éjszaka után az elemzőkre nehezedő nyomás gyorsan személyi és intézményi szintre terjedt át. A Magyar Szociológiai Társaság súlyos bírálatai mellett még Mráz Ágoston Sámuel egyetemi oktatói pozíciója is azonnal veszélybe került a választási éjszaka után.
