Nem az egyedi eseteket, hanem a rendszerszintű korrupciós mintázatokat célozzák meg
Az NVVH stratégiája szerint az új hatóság nem a kisstílű vagy egyedi ügyekre fordítja az erőforrásait, hanem a NER működésére jellemző, nagyléptékű korrupciós struktúrákat tárja fel. Unger Anna megfogalmazása szerint a rendszer ebből a szempontból lusta volt, hiszen az évek során ugyanazokat a jól bevált módszereket alkalmazta a vagyon átcsoportosítására.
A vizsgálatok fókusza elsősorban a jogalkotással létrehozott piactorzításokra, a koncessziós szerződésekre, valamint a magántőkealapok mögött meghúzódó átláthatatlan tulajdonosi szerkezetekre terjed ki. Emellett kiemelt figyelmet kapnak a jelentősen túlárazott állami tranzakciók is, mint például az a nagyságrendileg 600 milliárd forintos állami irodaház-vásárlási sorozat, amely jelentős vagyoni elmozdulásokat eredményezett.
A hivatal fellépése nem korlátozódik magánszemélyekre; jogi személyekkel és gazdálkodó szervezetekkel szemben is megindulhatnak az eljárások. A cél nem csupán a felelősségre vonás, hanem a jogtalanul megszerzett vagyon visszaszerzése az állam számára. A lassú büntetőeljárások kikerülésére a hatóság egy specifikus versenyjogi mechanizmust emel be az eszköztárába. Ez a jogi megoldás olyan adminisztratív utat nyit meg, amellyel drasztikusan felgyorsítható a vagyoni előnyök elvonása.
