A gazdagok nem szorulnak rá, hogy csökkentség az ökológiai lábnyomukat
2010-ben a háztartások legtehetősebb 10%-a bocsátotta ki a globális széndioxid-kibocsátás 34%-át, míg az alacsonyabb jövedelműek 50%-a a világ lakosságának mindössze 15%-át tette ki. 2015-re a leggazdagabb 10%-a volt felelős a kibocsátások 49%-áért, szemben a világ lakosságának legszegényebb fele által termelt 7%-kal, írja a The Guardian.
Aimee Ambrose, a Sheffield Hallam Egyetem energiapolitikai professzora és a Science Direct folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint a leggazdagabbak ökológiai lábnyomának csökkentése lehet a leggyorsabb módja a nettó nulla elérésének.
Ambrose szerint a megélhetési költségek válsága valószínűleg arra készteti a közepes és alacsony jövedelműeket, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat azzal, hogy az belföldön nyaralnak, ha egyáltalán nyaralnak, és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. A legtöbbet fogyasztóknak azonban valószínűleg nem kell ilyen változtatásokat végrehajtaniuk.
A gazdagabb fogyasztók sokkal könnyebben viselik ezt a költségnövekedést anélkül, hogy magatartásukon változtatnának
– mondta Ambrose.
A leggazdagabbak fogyasztói szokásainak változtatása elengedhetetlen a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez
A legtöbb országban a Covid-19 előtt az emberek kevesebb mint fele számolt be arról, hogy évente legalább egyszer repül, míg az utasszállító légi közlekedésből származó kibocsátások több mint fele a leggyakrabban repülő emberek 1%-ához köthető.
Sok szempontból a gazdagok nagyrészt el vannak szigetelve az energiaköltségek ugrásától. A túlzott személyes fogyasztás kezelése nem szerepel a kormány és a döntéshozók napirendjén. Ez rossz hír a bolygónak, és kilátásainknak, hogy elérjük a nettó nullát.
Azt mondta, hogy a nagyfogyasztók politikai figyelmen kívül hagyása „elszalasztott lehetőség” az egyenlőtlenségek és a széndioxid-csökkentés lehetőségeinek kezelésére.
Kapcsolódó cikk
A tudósok szerint a globális felmelegedés összefüggésben áll a koraszüléssel és a babák egészségének károsodásával
Az éghajlatváltozás maradandó károkat okoz a gyerekek fejlődésére.
