A tömjénfüst elnyomta a marihuána illatát az ókori Tel Arad-i szentélyben, az állati trágya pedig az égést segítette.
Így szívtak őseink
A manapság a marihuanával kapcsolatos legfontosabb dilemmák (függőség kialakulása, kapudrog szerepe, orvosi célú használata és a legalizálás kérdése) ismeretében talán hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a hallucinogén szerek használata egyáltalán nem a modern ember kiváltsága.

A Big Think arról számolt be, hogy kannabiszt és tömjént találtak Izraelben, egy ókori Tel Arad-i templom belső szentélyében egy ásatás során. Ez volt az első alkalom, hogy kannabiszt találtak a Júdai Királyság (az ókorban a két részre szakadt Izraeli Királyság déli, a Földközi- és a Holt-tenger közé eső része) területén.
Kapcsolódó cikk
Jane Fonda orvosi kannabisszal, CBD-vel dobja fel a karantén napjait
Az emberek régóta ismerik a bódultság állapotát. A védikus irodalomból tudjuk, hogy a szómához, a hindu mitológiában az istenek italának számító, hallucinogén pszilocibin gombából készített teához már háromezer évvel ezelőtt himnuszokat írtak. Az eleusziszi misztériumszertartásokon is szinte biztosan használtak valamilyen hallucinogén főzetet.
Őseink valószínűleg mindenféle növényt és gombát megkóstoltak, ami csak az útjukba került. Ha az ember eleséget gyűjtöget, és talál egy olyan növényt, ami „megnyitja a fejet”, ahogy a bwiti vallásban mondják az ibogáról, a Gabon területén termő bokorról, akkor valószínűleg el is kezdi termeszteni. Mi több, néhány rítust is kialakít a tudatmódosítás. Még egy új vallás is szárba szökkenhet a növénynek köszönhetően.
Az indiai szent szövegek a kannabiszt a pszilocibinnel egyforma gyakorisággal említik. Indra isten a bhangot szerette, ami egy marihuána tartalmú tejes ital, amitől mindig bódult állapotban volt. Shiva is ezt kortyolgatta.
A Védák a kannabiszt isteni nektárként dicsőítik, úgy tartják, ez a hosszú élet titka és az istenek jövőbe látási képessége is innen eredeztethető. A kínai taoista szerzetesek a kannabiszt ginszenggel keverték a szertartásaikon, mert úgy tartották, segít megjósolni a jövőt.
Hérodotosz rajongott a kannabiszos gőzfürdőkért, amilyeneket a harcos szkíta népek építettek először.
Kifejezetten a trip volt a cél
Most pedig kiderült, hogy már a zsidók is kedvelték a kannabiszt. Izraelben egy Tel Arad-i szentély feltárásánál találták meg a kannabisszal és tömjénnel teli oltárat. Eran Arie, Baruch Rosen és Dvory Namdar kutatók tanulmánya szerint a szentek szentje i.e. 750-715-ből származik, és az ott celebrált szertartások célja a tudatmódosítás volt.
Kapcsolódó cikk
Izraeli régészek ritka, a Szentföld korai iszlám korszakából származó mecsetet fedeztek fel
Fekete színű, gyantaszerű anyagot találtak mindkét oltáron. Az egyikből a laborelemzés THC-, kannabiszolaj- (CBD) és kannabinol-maradványokat mutatott ki. Ez a vizsgálat bizonyította be először Arie szerint, hogy az ókorban is használtak már kannabiszt a Közel-Keleten.
Állati eredetű trágyára utaló maradványokat is találtak, ami arra utalhat, hogy az anyagokat az ürülékhez keverték, hogy amikor a vallási szertartásokon használták, kedvezőbb égési paramétereket érjenek el. A tömjénes oltáron állati zsiradék nyomait is felfedezték, ami pedig a párolgást segíthette.
A szertartások alatt a résztvevők a felszabaduló illatanyagokat belélegezték – a tömjént az illatáért, a kannabiszt pedig a pszichoaktív hatásai miatt. Mivel a kimutatott terpenoidok nem kizárólag a kannabiszban találhatók meg, hanem más helyi növényekben is, valószínű, hogy a kannabiszt nem az illata vagy a terápiás tulajdonságai miatt égették az oltáron, hanem a pszichedelikus hatásai miatt.
A tömjén használata a szertartásokon az i.e. 15. századig nyúlik vissza. A Bibliában ez a gyanta az arannyal és a drágakövekkel volt egyenértékű. A tömjén az egyik legkorábbi kereskedelmi árucikk, amit az Arab-félszigeten már 6000 évvel ezelőtt is ismertek, és drága pénzért kereskedtek vele. Az illata kellemes, de nincs tudatmódosító hatása.
Kapcsolódó cikk
Hihetetlen új felfedezések Pompeii területén – a régészek régi kincseket találtak hibátlan formában
A szerzők a környező területekről is beszámolnak tudatmódosító céllal megtartott rituálékról. A bizonyítékok arra engednek következtetni, amit a tudatmódosító szerek kedvelői már régóta tudnak: a tudat tágítása régi hagyomány vallástól vagy etnikai hovatartozástól függetlenül.
