Strómanok és fantomcégek a vámhivatalok árnyékában

A bűnszervezetek a halasztott vámfizetés és a hiányos cégnyilvántartási szabályok kiskapuit kihasználva építették ki a fiktív vállalkozások hálózatát. Az eljárás során a behozott vagy megvásárolt üzemanyagot olyan cégeken futtatták keresztül, amelyeket strómanok, vagyis hajléktalanok, álnéven szereplő személyek vagy elhunyt állampolgárok nevére jegyeztek be.

A halasztott vámfizetés 15 napos határideje alatt a bejegyzett fantomvállalkozások óriási tételben értékesítették a szőkített gázolajat, majd mielőtt a vám- és adókötelezettségeket le kellett volna róni, a cégek egyszerűen köddé váltak. A könyvelések megsemmisültek, a bejegyzett székhelyeken pedig gyakran csak üres postaládákat találtak a nyomozók.

A strómánhálózat nemcsak a felelősségre vonást akadályozta meg, hanem arra is alkalmas volt, hogy a legális gazdaságba csatornázza be a keletkezett illegális vagyonokat, végleg összekötve a feketepiacot a hivatalos üzleti élettel. A tisztára mosott tőke és a felhalmozott vagyon azonban hamarosan a magyar alvilág legsúlyosabb belső háborújához és erőszakos leszámolásaihoz vezetett.