Az olvasás hatásairól már számos tanulmány született, most azonban azt vizsgálták, mi a helyzet, ha a gyerekek környezetében vannak könyvek. A kutatók azt találták, hogy ha a családnak otthon jelentős könyvállománya volt, az igen kedvezően hatott a tinédzserek műveltségére és a számolási képességeire.

A könyveknek jótékony hatása van. De milyen is?

A 31 országban 160 ezer felnőtt körében végzett legfrissebb felmérés megállapítása szerint a jelentős otthoni könyvtár a tizenéveseket olyan képességekkel ruházta fel, amelyek a gyerekkorukban nem olvasó diplomásokéival egyenértékűek.

S hogy mi számít jelentősnek? A kutatók szerint legalább 80 könyvnek lennie kell ahhoz, hogy a dolog valóban hatékony legyen. Erre a következtetésre jutott az Ausztrál Nemzeti Egyetem Joanna Sikora-vezette kutatócsapata. A felmérés 2011 és 2015 között zajlott. Ennek során az alanyoktól azt kérdezték, hogy 16 éves korukban hozzávetőlegesen hány könyv volt az otthonukban. Majd műveltségi, számolási és információ kommunikációs technológiai tesztekkel mérték a képességeiket. A résztvevők az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjának (PIAAC) tesztjeit töltötték ki.

Azok a szerényebb középfokú tanulmányokban részesülő tinédzserek, akik könyvekkel teli otthonban nőttek fel, műveltség, számolási és technológiai készségek szempontjából olyan képességekkel bírtak felnőttkorukra, mint azok az egyetemet végzettek, akik kevés könyv között nőttek fel.

A könyvekkel való korai kapcsolat a szülői házban azért fontos, mert a könyvek azoknak a rutinoknak és gyakorlatoknak a szerves részét képezik, amelyek fokozzák az egész életen át tartó kognitív kompetenciákat  

– emelte ki Sikora.

Majd hozzátette, hogy “az otthoni könyvtárak jótékony hatása serdülőkorban jelentős, és az is marad a különböző társadalmakban anélkül, hogy jele volna annak, idővel csökkenhet”.

Sikora a digitális korszaktól sem tart ebben a vonatkozásban. Mint mondja, az otthoni könyvtárak mérete pozitív korrelációban van a digitális írástudással is. Tehát könyvek között felnőni a felnőttek infokommunikációs technológiai képességére is jótékony hatással van.

Addig se iszik: Ez már az olvasás szociológiája – Tudósítás / ContextUs

Az előző stand-upolást megszenvedte a humorista új kötete, “600 éves bibliává” aszott egy üveg vörösbor segítségével, ezt körbe is adta, felmerült, hogy elárverezhetné. A nagy masszából, akik hallgatják, a többség az, aki kijelentette, inkább meghallgatják őt, szóba jöhet a hangoskönyv is, de nem olvasnak.

Kell egy otthoni könyvtár

Social Science Research-ben megjelent tanulmány szerint noha a könyvek átlagos száma országról országra eltérő volt (Törökországban 27, az Egyesült Királyságban 143, Észtországban 218), “az otthoni könyvtár méretének hatása a műveltségre mindenhol nagy volt.”

Azon tinédzserek körében azonban, akiknél szinte semmi könyv nem volt otthon, átlag alatti képességeket mértek.

Az átlagos szintet azok tudták elérni, akiknél legalább 80 könyv volt otthon gyermekkorukban. Érdekes módon azonban, egy 350-es könyv darabszám nem növelte meg jelentősen a műveltségi szintet.

“Olvasok, takarodj ki a szobámból!” / Részlet a Donnie Darko című filmből / Forrás: Flower Films

 

Meglepő módon a kutatók a számolási készség esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Az információ-technológiai készség esetében már nem volt ilyen látványos a hatás. Azonban még itt is kimutatható volt az összefüggés.

Nem mindennapi hobbit talált magának a fotós: elképesztően menő könyvtárakat kap lencse végre

Richard Silver sokat utazik. A világ körbe járása során pedig dokumentálja a legszebb könyvtárakat, amiket lát Pekingtől Bécsen keresztül Bostonig.

A tanulmány mélyebben nem elemzi, mi is az oka, hogy a könyvek közelsége gyermekkorban segíti a későbbi képességek kialakulását. Az eredmények azonban még inkább alátámasztják, hogy az olvasásnak milyen nagy hatása van az agyra.