Nyolcvannyolc óra alatt dőlt meg az évszázados rejtély
Az OpenAI bejelentette, hogy egy belső mesterségesintelligencia-modellje mindössze 88 óra leforgása alatt megtalálta a folyadékok és gázok turbulens mozgását leíró Navier–Stokes-egyenletek simaságára vonatkozó bizonyítást. A fizika és a tiszta matematika határán álló differenciálegyenlet-rendszer viselkedése több mint egy évszázada a modern tudomány egyik legnagyobb megoldatlan kérdése volt.
A kutatók évtizedeken át hiába keresték a választ arra, hogy a Navier–Stokes-egyenletek sima megoldásai minden körülmények között megmaradnak-e, vagy véges idő alatt végtelen sebesség és szingularitás alakulhat ki a folyadékokban. A gépi modell ezt az elméleti dilemmát zárt formális levezetéssel válaszolta meg a tesztidőszak alatt.
Alig néhány héttel később a technológiai vállalat egyetlen nap alatt 719 különálló tudományos tanulmányt hozott nyilvánosságra. Ezekben a publikációkban a mesterséges intelligencia legalább 372 korábban igazolatlan, régóta nyitott matematikai sejtésre adott szigorú formális igazolást.
Álvaro Lozano-Robledo, a Connecticuti Egyetem professzora a rendkívüli bejelentéshullám után úgy fogalmazott, hogy a publikáció napja „feltehetően az eddigi legfontosabb nap a matematika történetében”. Az amerikai matematikus szerint a levezetések tömege példátlan léptékű ugrást jelent a tudományos kutatás tempójában.
A globális matematikai közösség reakciója azonban messze nem volt felhőtlen az eredmények láttán. Miközben a fejlesztők történelmi diadalt ünnepeltek, a szakma legkiválóbb elméi azonnal jelezték, hogy a felfedezés módja alapjaiban forgatja fel a tudományág eddig ismert működését.
A bemutatott eredmények hivatalos elismerése kapcsán ugyanis előkerült a Clay Matematikai Intézet szigorú szabályzata. Ez a protokoll szabja meg, milyen feltételek kellenek az intézet által kitűzött Millenniumi Díj-problémák lezárásához.
