A 24.hu feltárta, hogy Rózsás egyszerre a Budapesti Operettszínház ügyvezető igazgatója és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ügyvezetője. Utóbbi szervezet szakmai vezetője maga Orbán János Dénes, aki magánszemélyként, illetve egyéni vállalkozóként kötött szerződéseket a KMTG-vel. A színház közölte: Rózsás bejelentette másik jogviszonyát, annak ellátását pedig az Operettszínház tudomásul vette és engedélyezte. A formális engedély azonban még nem válaszolja meg, hogyan választották szét a két intézmény szerződéses döntéseit.
A KMTG bő egy év alatt több mint 422 millió forint értékben vásárolt szövegeket és felhasználási jogokat Orbán János Dénestől. Az Operettszínház ugyanekkor fordításokért, librettókért, feliratozásért és előadásokhoz kötött alkotói jogdíjakért fizetett neki. A Magyar Hang korábban 129,2 millió forintos színházi összegről írt, az intézmény tételes kimutatása viszont 2023 óta 90,3 millió forint kifizetését tartalmazza. A két adat tehát eltér, és a nyilvánosságra került információkból nem állapítható meg biztosan, hogy az eltérés eltérő időszakból, számítási módból vagy szerződéskörből származik – a következő kérdés az azonos művek jogainál merül fel.
Orbán János Dénes kifizetései ugyanazoknál a daraboknál is találkoztak
Az Orfeum mágusa és a Hamupipőke azért került a figyelem középpontjába, mert a KMTG felhasználási jogokat vásárolt hozzájuk, az Operettszínház pedig szövegírói, fordítói vagy feliratozási feladatok alapján teljesített kifizetéseket. A színház szerint a két konstrukció nem ütközik egymással, ezért álláspontja alapján kettős kifizetés sem történt. Ez nem hatósági vagy független szakértői megállapítás, hanem az egyik szerződő intézmény értelmezése. Annak megítéléséhez, hogy pontosan milyen jogokat vett meg a két szervezet, a teljes szerződések és az átadott felhasználási kör összevetésére lenne szükség – miközben az együttműködés a következő évadban is folytatódik.
Orbán műfordítóként vagy dramaturgként a Cigánybáró, a Cirkuszhercegnő, a Hegedűs a háztetőn, a Carmen, a Jekyll & Hyde, valamint A Szépség és a Szörnyeteg produkciójához is kapcsolódik majd. Az Operettszínház szerint az előadásszám alapján számolt alkotói jogdíj egzakt adat, amely egyben a művek közönségsikerét is tükrözi. A fordítások és új szövegek árának meghatározását már szubjektívebb döntésnek nevezték, de úgy vélik, Orbán munkáinak finanszírozása jó kulturális befektetés volt. Ezt az értékítéletet azonban az irodalmi és színházi szakma több szereplője nyilvánosan vitatja – ezért Rózsás Péter döntési helyzete is nagyobb figyelmet kapott.
Rózsás Péter kettős szerepét engedélyezték, a minisztérium még vizsgálódik
Rózsás 2014-től több kormányzati kulturális pozícióban dolgozott: volt titkárságvezető, főosztályvezető, politikai tanácsadó és minisztériumi kabinetfőnök, majd 2024 után került az Operettszínház vezetésébe. A KMTG nyilvános adatai szerint ottani munkájáért 2025-ben havi bruttó 1 960 800 forint, 2026-ban pedig 2 060 800 forint alapbér, illetve megbízási díj szerepelt a neve mellett. Az intézmény szerint kötetlen munkaidőben mindkét vezetői feladatát megfelelően elláthatja, ám a vita már nem a munkaórákról, hanem a szerződéses ellenőrzés függetlenségéről szól – amelyben a minisztérium vizsgálata hozhat új adatokat.
Kapcsolódó cikk
Fény derült Orbán János Dénes operettszínházi szerződéseire, 2023 óta sorra érkeztek a milliók
A Contextus már Orbán János Dénes operettszínházi szerződéseinek nyilvánosságra kerülésekor bemutatta a 129,2 millió forintos sajtóadatot, míg egy másik feldolgozásában a KMTG több mint 412 millió forintos szerződésállományát elemezte. Az új fejlemény ezeket az eddig külön kezelt pénzmozgásokat kapcsolja össze Rózsás személyén keresztül. Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, de indokolttá teszi annak ellenőrzését, ki készítette elő, hagyta jóvá és ellenőrizte a szerződéseket – különösen ott, ahol ugyanazon alkotás több intézmény megállapodásában is megjelent.
„A két pozíció viszont nem összeférhetetlen egymással” – közölte a Budapesti Operettszínház Rózsás Péter kettős ügyvezetői szerepéről.
A kulturális tárca egyelőre csak annyit közölt, hogy minden olyan intézménynél vizsgálatot indít, ahol felmerül a visszaélés gyanúja; ezzel nem állította, hogy az Operettszínháznál vagy a KMTG-nél már bizonyítottak volna szabálytalanságot. Az ügy tétje mégis túlmutat Orbán János Dénes honoráriumán: azt mutatja meg, mennyire volt átlátható az állami kulturális szervezetek közötti feladat- és jogmegosztás. A következő érdemi fejleményt ezért a minisztériumi vizsgálat, a szerződések teljes körű nyilvánossága és a 90,3, illetve 129,2 millió forintos adatok közötti különbség tisztázása hozhatja.