15 éves kötelezettségvállalás és több tízmilliárdos előlegek
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a 4iG végül három különálló szerződést írt alá távközlési és földmegfigyelési szolgáltatásokra. Az utolsó két megállapodást közvetlenül a 2026-os parlamenti választások előtt véglegesítették. A 15 évre szóló keretszerződés alapján a magyar állam összesen mintegy 850 milliárd forintos (2,36 milliárd eurós) kötelezettséget vállalt a magánvállalat felé.
A megállapodás értelmében a költségvetés már a rendszer kiépítése előtt jelentős összegeket utalt át a cégnek. 2025-ben mintegy 125 millió euró, azaz csaknem 49 milliárd forint előleget fizettek ki a szolgáltatónak. A kiszivárgott kormányzati információk szerint a cég a saját műholdjainak elkészültéig harmadik féltől vásárolt adatok továbbításával teljesítette volna a vállalásait.
A bírálatokra reagálva a 4iG azt közölte, hogy az államnak nem volt közvetlen beruházási költsége, és csak a ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokért kell fizetnie. Állításuk szerint a projekthez kapcsolódó üzleti kockázatot a cégcsoport viseli, nemteljesítés esetén pedig nemzetközi bankgarancia biztosítja a kifizetett állami pénzek visszafizetését.
A politikai helyzet átalakulásával a megállapodások éles kritikát váltottak ki az ellenzékből. Magyar Péter „összeharácsolt monstrumnak” nevezte a cégcsoportot, és figyelmeztette a cégvezetését, hogy ne próbáljanak vagyonelemeket kimenekíteni az ellenőrzések elől. A kormányváltást követő átvilágítás során a jogászok egy olyan szerződéses klauzulára bukkantak, amely szinte bebetonozta a megállapodást az állam számára.
