Éles társadalmi igény kíséri a titkosítás feloldását

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2026. november 4-én tette elérhetővé az úgynevezett ügynökakták keresőfelületét a nyitottaktak.hu weboldalon, amelyen a kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartása és mágnesszalagjai váltak kutathatóvá mintegy 60 ezer személyi tétellel. Ezzel párhuzamosan az Europion közvélemény-kutató azonnal felmérte, hogyan viszonyul a társadalom a több évtizedes titkosítás feloldásához.

A reprezentatív adatok alapján a felnőtt lakosság csaknem háromnegyede, pontosan 72 százaléka kifejezetten támogatja az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, míg a közzétételt csupán 28 százalék ellenzi. Az eredmények azt jelzik, hogy a választók túlnyomó része alapvető elvárásként tekint a múlt feltárására.

A generációk között világos különbségek mutatkoznak az archívumok megnyitásának megítélésében. A legfiatalabb, 16 és 29 év közötti korosztályban a közzététel támogatóinak aránya eléri a 80 százalékot, míg a 60 év feletti megkérdezettek körében mérsékeltebb, 64 százalékos ez az arány.

A nemek szerinti bontásban a férfiak mutatkoznak határozottabbnak, hiszen 77 százalékuk helyesli a nyilvánosságot, szemben a nők 67 százalékos arányával. A kutatás szerint az állampolgárok jelentős többsége nem tart attól, hogy a családjában kellemetlen meglepetés érné.

A válaszadók 63 százaléka szerint ugyanis nem valószínű, hogy közeli hozzátartozó nevét találnák meg az állambiztonsági nyilvántartásokban, és mindössze 10 százalék tart személyes érintettségtől. A társadalom figyelme sokkal inkább a vezető politikusok elszámoltathatóságára irányul ebben a helyzetben.

Az igazi megosztottságot azonban a pártpreferenciák mutatják meg: a Fidesz és a Tisza Párt szavazói gyökeresen eltérő arányban állnak a kérdéshez. De pontosan melyik táborban alakult ki elsöprő többség a nyilvánosság mellett?