Ügyészi nyílt levél és politikai hullámverés
A botrány újabb fordulatot vett, amikor Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség lemondott vezetője nyílt levélben osztotta meg tapasztalatait. Állítása szerint a nyomozó ügyészek a bizonyítékok alapján már májusban megállapították, hogy az aranykonvoj lefoglalása „egy politika által kreált ügy”, amely mögött közvetlen kormányfői utasítás állt.
Fürcht levelében úgy fogalmazott: „A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el. A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is”. A volt főügyész szerint felettesei ezt követően korlátozni próbálták a nyomozás kiterjesztését.
Az ügyészségen belüli politikai nyomásgyakorlás vádjára a vádhatósági csúcsszerv közleményben reagált. A Legfőbb Ügyészség határozottan elutasította a kritikákat, kiemelve: „Az aranykonvoj ügyben az ügyészség sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartott, illetve tart kapcsolatot. Az ügyészség az ügy kapcsán a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik.”
A fejleményekre Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki a levél állításai alapján jelezte, hogy hamarosan újabb kihallgatásoknak kell következniük az ügyben. Mindeközben Szathmáry István gyanúsítotti érintettsége közvetlen politikai következményekkel járt: az Országgyűlés akkori kormánypárti többsége leszavazta testvérét, Szathmáry Zoltánt, akit Baka András köztársasági elnök jelölt legfőbb ügyésznek – ismertette a HVG.
