Letartóztatások és a mandátumok megtartása
A képviselői létszámot érintő terveket súlyos büntetőeljárások keresztezték az elmúlt hetekben. A KDNP-s Seszták Miklós letartóztatását szeptember 30-án, harminc napra rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság a tanúk befolyásolásának, valamint a bizonyítékok elrejtésének veszélye miatt.
Az ügyészség gyanúja szerint a volt miniszter és Szivek Norbert, az MNV korábbi vezérigazgatója 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződő cégek képviselőjétől. Emellett Sesztákot további állami beruházásokhoz kapcsolódó vesztegetési pénzek elfogadásával is gyanúsítják.
A fideszes Hankó Balázs volt minisztert október 1-jén helyezte letartóztatásba a Kecskeméti Járásbíróság az NKA több mint 17 milliárd forintos támogatásait érintő ügyben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával. Az ügyészség álláspontja szerint a pénzek egy részét fideszes választási kampányokra fordították.
A kényszerintézkedések ellenére egyik érintett sem mondott le. Seszták Miklós az őrizetbe vétele előtt adott interjút a 24.hu-nak, amelyben közölte, hogy nem mond le parlamenti mandátumáról. Hankó Balázs kapcsán Havasi Bertalan kommunikációs igazgató jelezte: a Fidesz álláspontja szerint politikai fogoly, és „képviselői mandátumának visszaadása az újkommunista önkény előtti meghátrálást jelentené”, így az szóba sem jöhet. A mandátumok sorsát azonban szigorú jogszabályi korlátok szabályozzák. Korábban Varju László és Fekete-Győr András esete már pontosan megmutatta, milyen feltételek kellenek egy képviselői hely elvesztéséhez.
