A jogszabályi korlátok és a politikai reakciók
A hatályos jogi környezet komoly akadályt gördít a gyors frakciócserék elé, mivel az országgyűlési képviselőket egyszerűen elmozdítani nem lehet. A mandátum kizárólag önkéntes lemondással, összeférhetetlenséggel, egyéves folyamatos parlamenti távolmaradással vagy jogerős szabadságvesztést kiszabó bírósági ítélet után, kétharmados parlamenti döntéssel szűnhet meg.
Korábban Varju László volt DK-s képviselőnek és a momentumos Fekete-Győr Andrásnak is azért kellett távoznia az Országgyűlésből, mert jogerős ítéletben marasztalták el őket. Varju lemondott, miután garázdaság, testi sértés és választási csalás miatt elítélték, Fekete-Győrt pedig hivatalos személy elleni erőszak miatt fosztották meg mandátumától 2024 novemberében.
Amennyiben egy képviselőt kizárnak a frakcióból, függetlenként akkor is megtartja mandátumát. A 24.hu megkeresésére a Fidesz-frakció szűkszavúan azt közölte: „Minden, a Fidesz-frakciót érintő esetleges változásról időben tájékoztatást fogunk adni.” A mindössze nyolcfős KDNP-frakció vezetése, köztük Latorcai Csaba ügyvezető alelnök és Rétvári Bence frakcióvezető nem reagált a lap kérdéseire.
A történtekre Magyar Péter miniszterelnök is reagált közösségi oldalán, némileg ironikus hangnemben elemezve a képviselői létszámot: „Önálló frakcióalapításhoz öt képviselő szükséges. Már nem sok hiányzik az első önálló börtönfrakcióhoz. Lehetne a nevük az Öltönyben a börtönben frakció”. A letartóztatásról szóló végzés ellen mindkét politikus és védője fellebbezett – írta meg a 24.hu.
