Brit és francia ellenállás zárhatja el a kinevezést
A diplomáciai elemzők szerint hiába merült fel a washingtoni adminisztráció ötlete, az ENSZ élére történő kinevezéshez a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagjának egyetértése elengedhetetlen. Bármelyik vétójoggal bíró tagállam nemleges szavazata azonnal megszakítja az adott jelölt felterjesztési folyamatát.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász kifejtette, hogy még ha a washingtoni, moszkvai és pekingi adminisztráció támogatná is a felvetést, a brit és a francia vétó azonnal ellehetetlenítené a volt magyar miniszterelnök kinevezését. A jogász hangsúlyozta, hogy a tagállamok többsége sem nézné jó szemmel egy aktív, vitatott pártpolitikus megbízatását egy konszenzuskereső intézmény élén.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint az ENSZ élére független és semleges közvetítőként fellépni képes diplomata való, Orbán korábbi konfrontatív politizálása emiatt alkalmatlanná teszi a feladatra. A diplomata megjegyezte, hogy a pozíció hagyományosan kompromisszumkész személyiséget kíván.
A kiválasztás intézményi logikáját erősíti az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1946-os egyezmény V. cikke is, amely rögzíti, hogy a szervezet tisztviselői teljes büntetőjogi mentességet és sérthetetlenséget élveznek, és a főtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére kizárólag a Biztonsági Tanács jogosult.
Hagyományosan az állandó tagok nem jelölnek saját állampolgárt vagy közvetlen favoritot, s az ENSZ megalakulása óta egyetlen korábbi kormányfőből sem lett ENSZ-főtitkár közvetlenül választási bukás után. A kinevezés esélyeit mérlegelő Lattmann Tamás az esélyekről szólva megjegyezte, hogy egy százalékos skálán legfeljebb 10-15 százalékot adna annak, hogy Orbán Viktor legyen a szervezet új vezetője.
Mivel Alekszandr Alimov megerősítette, hogy a testületben hivatalosan fel sem merült a téma, és a nagyhatalmak maguk nem állítanak aspiránst, a volt miniszterelnök indulása rendkívül bizonytalan diplomáciai manőver maradt – számolt be róla a Szeretlek Magyarország.
