A Trump-adminisztráció terve és az utódlási verseny háttere
A Wall Street Journal amerikai lap értesülései szerint Donald Trump kormánya mérlegeli Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök jelölését az ENSZ főtitkári tisztségére. A nemzetközi csúcspozíció betöltése azért vált közvetlenül esedékessé, mert a jelenlegi főtitkár, António Guterres mandátuma december 31-én lejár.
A lapértesülés alapján Washington úgy számol, hogy a volt magyar miniszterelnök személyéhez Moszkva és Peking jóváhagyása is megszerezhető lenne a nagyhatalmi egyeztetések során. A kiszivárgott terv azonnal éles diplomáciai és belpolitikai hullámokat vert nemzetközi és hazai szinten egyaránt.
A hazai ellenzéki térfélről megszólaló Fekete-Győr András a hírre reagálva úgy fogalmazott, hogy a poszt felvetése mögött a volt kormányfő mentelmi jogi törekvései állhatnak a hazai elszámoltatással szemben. A felvetés nyomán a közvélemény figyelme szinte azonnal a nemzetközi jogi garanciákra terelődött.
A Kossuth Rádió műsorában Kende Tamás nemzetközi jogász, az ELTE docense emlékeztetett arra, hogy egy volt kormányfő megválasztása önmagában nem lenne szokatlan a világszervezetben. Erre közvetlen példát maga a távozó António Guterres szolgáltat, aki nemzetközi megbízatása előtt Portugália miniszterelnökeként tevékenykedett.
A szakmai elemzések homlokterébe azonban nem a politikai múlt, hanem a tisztséghez kapcsolódó diplomáciai mentesség pontos terjedelme került, amely komoly jogi kérdéseket vet fel.
Az 1946-os New York-i egyezmény 19. szakasza ugyan pontosan rögzíti az eljárási alapokat, ám a saját országban elkövetett tettek megítélése éles nemzetközi törésvonalat képez.
