Magánpénz vagy közpénz: a felcsúti érvelés háttere

Ahogy korábban megírtuk, a volt miniszterelnök maga is beszélt arról, hogy a jövőben szívesen dolgozna az általa alapított futballakadémián. Most az akadémia alapítója, Orbán Viktor a klub felületén közzétett, Ezért Felcsút című írásában azonnal vitatta a források állami jellegét.

„Kezdjük ott, hogy a Puskás Akadémián számonkért taopénzek – a teljes magyar sportban felhasznált taoforrások 2-2,5 százaléka – nem állami támogatások. Nyereséges magáncégek felajánlásai, amelyekre a futtballszövetség által jóváhagyott szakmai programokkal kellett pályázni” – fogalmazott a korábbi miniszterelnök.

Az érvelés azonban jogi szempontból régóta vitatott, hiszen a Kúria már egy 2017-es jogerős döntésében egyértelműen kimondta, hogy a társasági adóból felajánlott sporttámogatás közpénznek minősül.

Orbán szerint az intézmény indulása egybeesett azzal az időszakkal, „amikor a sportot kivéreztető baloldali irányítást 2010-ben nemzeti kormány váltotta”, és a létesítmény országos szerepet kapott.

A felcsúti koncepció lényege az alapító szerint kezdettől fogva az volt, hogy „nem helyi vagy regionális kezdeményezésként, hanem már akkor a teljes magyar futball megújításának az igényével és ígéretével léptünk föl”.

Az akadémia eredményességét firtató kritikákra a miniszterelnök konkrét, az Európa-bajnokságon is szereplő válogatott nevekkel felelt. De mely labdarúgók karrierjével igyekezett védeni a befolyó milliárdok hasznosulását?