A kisebb bombatöltelékeknél előfordul az is, hogy nem robbannak fel, így a földön maradva további veszélyt jelentenek.
Korábban 120 ország írta alá az egyezményt, hogy nem használnak ilyen típusú bombát, mivel nagyon pusztító hatásúak, és nem lehet velük pontosan célozni. Használatuk az Amnesty tanácsadója szerint felér „a civilek szándékos célbavételével”. Az egyezményt sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá.
Some of the videos showing Russia's indiscriminate bombing of homes in Kharkiv today are too graphic to share here.
— Giancarlo Fiorella (@gianfiorella) February 28, 2022
This one, while not graphic, is haunting in its own right.
Residents walking through a park scramble for safety as cluster munitions explode around them. pic.twitter.com/qOnk5rYNel
Oroszország korábban tagadta a kazettás bombák bevetését, de az Amnesty 41 harkivi bombázás helyszínét és videókat vizsgálva bizonyítékot talált a használatukra.
Kapcsolódó cikk
Foszforbombák használatával vádolják az oroszokat – ezt kell tudni a pusztító fegyverről
A szakértők évek óta kérik a foszforbomba vegyi fegyvernek minősítését.
