Egy 700 grammos koraszülött kisfiú halála indított el Oroszország egyik legvitatottabb orvosi büntetőperét. A bírósági ítélet szerint a kalinyingrádi kórház vezetője és az ügyhöz riasztott aneszteziológus szándékosan vetett véget a gyermek életének, mégpedig azért, hogy ne rontsa a kórházi statisztikákat. A két orvos tagadja a vádakat, és több körülmény valóban alátámasztja ártatlanságukat, ennek ellenére mindketten börtönbüntetést kaptak. A szakmai szervezet szerint a most született ítélet elrettentő erejű lehet az egészségügyi dolgozók számára.
„Évről évre nő a orvosi büntetőeljárások száma. Orvosnak lenni szinte rémisztővé vált. Könnyebb kilépni az orvosi pályáról, mint megpróbálni megmenteni a kritikus állapotban lévő emberek életét, mert ha valami a saját kontrolljukon kívüli ok miatt nem sikerül, kihallgatnak olyan nyomozók, akik gyilkosokat keresnek, de nincs orvosi tudásuk. Ha így bánnak az orvosokkal, az orosz egészségügy minősége aligha fog javulni, és a munkaerőhiány (amivel sok régió, így a kalinyingrádi régió is küzd – a szerk.) csak súlyosbodni fog.”
Az Orosz Neonatológiai Társaság tagjainak állásfoglalása a fenti, amely az orosz társadalmat megosztó, és évek óta a figyelem középpontjában lévő kalinyingrádi orvosperrel kapcsolatban született. Az ügy – állítják a közlemény aláírói – súlyos következményekkel járhat az orosz orvoslás egészére nézve.
De mi is az a történet, mely oroszok millióit sokkolta és sokkolja immár hatodik éve? 2018-ban egy alig több mint 700 grammos csecsemő jött világra Kalinyingrád 4. számú szülészeti kórházában. A kisfiú 24 hetes terhességből született, állapota súlyos volt, azonnal az újszülött-intenzívosztályra szállították, ahol alacsony vérnyomással, hipotermiával és vérszegénységgel kezelték, de semmi sem segített, a kisfiú mindössze hat és fél órát élt – számol be a kezdetekről a Meduza.
Kapcsolódó cikk
Egy újszülött halt bele a zaporizzsjai szülészosztály bombázásába
Mindössze kétnapos baba vesztette el az életét.
A tragédia önmagában is megrendítő lett volna, ám az eset hamar a rendőrség látókörébe került. A nyomozók szerint ugyanis a kórház megbízott igazgatója, Jelena Belaja úgy látta, a kicsinek semmi esélye az életre, és halála rontani fogja az intézmény csecsemőhalálozási statisztikáit, és ezért végzetes döntést hozott: utasította az esethez riasztott aneszteziológust, Jelina Suskevicset, hogy adjon be a csecsemőnek halálos adag magnézium-szulfátot. A halálesetet pedig el kell tüntetni a nyilvántartásból, az orvosi jegyzőkönyvben úgy kell feltüntetni, mintha a baba halva született volna.
2019-ben az ügyészség előre megfontolt emberöléssel vádolta meg a két orvost, akik ekkor házi őrizetbe kerültek. Ügyük azonban széles körű szolidaritási hullámot váltott ki. Neves orvosok, köztük Leonyid Rosal professzor, a Nemzeti Orvosi Kamara elnöke, nyíltan kiálltak mellettük. Volt pácienseik pedig a közösségi médiában osztották meg a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
Az ügy koronatanúja, Tatjana Koszarjova, a neonatológiai osztály vezetője azt állítja: hallotta, ahogy Belaja szemrehányást tesz a kollégáknak, amiért egyáltalán próbálják újraéleszteni a gyermeket. Szerinte az igazgató egyértelműen utasította a személyzetet a jegyzőkönyv átírására, és még azzal is fenyegette az egyik orvost, hogy elbocsátja, ha nem engedelmeskedik.
Kapcsolódó cikk
Megúszták a 2001-ben kiszabott halálbüntetésüket azok a nővérek, akik gyerekeket raboltak és öltek meg
13 gyereket elraboltak, után ötöt megöltek.
A védelem az első perctől tagadta a vádakat. Felhívták a figyelmet, hogy Suskevics nem volt Belaja beosztottja, így hivatalos utasítást sem adhatott neki. Ráadásul az első igazságügyi vizsgálat nem talált emelkedett magnéziumszintet a baba szervezetében. Az első igazságügyi orvosszakértői vizsgálat „életképtelennek” nyilvánította a gyermek állapotát a szervek és szövetek fejletlensége miatt. A magnéziumtúladagolás gyanúja csak egy hónapokkal későbbi, második vizsgálatban merült fel – Suskevics szerint tévesen, mert a labor felnőttekre vonatkozó referenciaértékeket használt az újszülöttekre vonatkozóak helyett.
2020-ban a kalinyingrádi esküdtszék bizonyítékhiányra hivatkozva felmentette a vádlottakat. A Legfőbb Ügyészség azonban fellebbezett, mondván: a közvélemény nyomást gyakorolt az esküdtekre. Az ügyet Moszkvába helyezték át, ahol 2022-ben bűnösnek találták a nőket, és Jelina Suskevicset 9 évre, míg Jelena Belaját 9 és fél év börtönbüntetésre ítélte. A történet azonban ezzel sem zárult le. A Legfelsőbb Bíróság 2023-ban új eljárást rendelt el, miután négy esküdt vallotta: a moszkvai tárgyalás során a bíró jogtalanul befolyásolta a döntésüket. Az új per 2025 nyarán fejeződött be, amikor a moszkvai területi bíróság esküdtszéke egyhangúlag ismét bűnösnek találta az orvosokat. Augusztus 11-én megerősítették a 2022-es ítéletet: Belajára 9 és fél, Suskevicsre 9 év börtön vár – számol be friss ítéletről a Meduza.
Oroszországban ritka, hogy orvosokat beteggyilkossággal vádoljanak meg a kezelésbe való szándékos beavatkozás miatt. A 14 éve hasonló ügyekkel foglalkozó jogász, Julija Kazanceva szerint „a Suskevics-ügyhöz hasonló esetekből évtizedenként csak egy van.” Az ítélet kihirdetése előtt tett utolsó nyilatkozatában maga Suskevics úgy fogalmazott: „Nem szégyellek anyám szemébe nézni, aki egyedül nevelt belőlem tisztességes embert, és aki a tőle telhető legjobb oktatást biztosította számomra. Anyám tudja, hogy orvost nevelt, nem gyilkost.”
Kapcsolódó cikk
A fogorvos elhibázott műtétje miatt a nő orra lassan lerohad az arcáról
Egy esztétikai beavatkozás hatására a szövetek visszafordíthatatlanul elkezdtek elhalni.
