Energetikai korszerűsítés és kormányzati tervek
A pénzintézetek szakmai javaslatai szerint a támogatási keretek jelentős részét az ingatlanállomány felújítására kellene átirányítani, mivel a hazai lakások és családi házak mintegy 80 százaléka 1990 előtt épült. Egy banki felső vezető a célok pontosítását sürgetve rámutatott: „az elmúlt évek programjaiból azt tanulta meg mindenki, hogy ha a támogatás célját túl általánosan határozzák meg, a pénz könnyen olyan munkákra megy el, amelyek ugyan növelik egy lakás komfortját vagy értékét, de nem csökkentik számottevően az energiafelhasználást. Ha nincs külön energetikai cél, hamarabb lesz belőle parketta, mint energiahatékonyság.”
A bankok felvetései találkoznak a kabinet terveivel, amelyeket Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár ismertetett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén. Az államtitkár hangsúlyozta: „A bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építése mellett nagy volumenű, komplex energetikai felújítási programokat tervezünk ebben a ciklusban. Az eddig jellemzően családi házakra összpontosító beavatkozások körét társas házakra, városi épületekre és középületekre bővítenénk. Az elképzelés műszakilag átfogóbb megújulást céloz, mint a homlokzatok szigetelése és az ablakok cseréje. Emellett a közterek és közösségi terek zöldfejlesztésére is külön program készül.”
A bankok a teljes rendszer újragondolását vetik fel, és amellett érvelnek, hogy a támogatásokat célzottabban kellene elkölteni, többek között a lakásállomány energetikai korszerűsítésére – ismertette az Index.
