Július 24-én Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter felmentette Jákli Gergelyt, a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját, de indoklást nem adott, és 15:11-kor az utód nevét sem hozta nyilvánosságra. A Sztálin halála című filmen keresztül azt értelmezzük, hogyan lesz egy vezetői csere a zárt döntéshozatal próbája, amikor az érintetteknek előbb kell alkalmazkodniuk, mint hogy ismernék a döntés okát; ettől a személyi döntés a paksi projekt jövőjéről is szól.

A döntés nem előzmény nélküli: Kapitány májusi parlamenti meghallgatásán a Paks II. szerződéseinek felülvizsgálatát ígérte, arra hivatkozva, hogy minősített dokumentumokat még nem láttak. A kabinet korábbi, vizsgálatokat is felvető parlamenti bejelentése ugyan más ügyekről szólt, de ugyanazt a közéleti kérdést élesíti: mit ér a változás ígérete, ha a döntések alapjául szolgáló információk nem hozzáférhetők?

Miről szól az eredeti hír?

A miniszter pénteki közlése szerint „a mai napon” mentette fel Jákli Gergelyt, és azt ígérte, hogy délután bemutatja az új vezérigazgatót. A bejelentés nem nevezett meg szakmai, pénzügyi vagy jogi indokot, így egyelőre csak maga a felmentés tekinthető ismert ténynek.

Jákli a Telexnek sok sikert kívánt az új menedzsmentnek és a projekt megvalósításának, a társaság pedig nem kommentálta a felmentést. Ez nem cáfolja és nem is magyarázza a miniszteri döntést; inkább azt jelzi, hogy a nyilvánosság egyelőre csak a személycserét látja, a mérlegelést nem.

Amikor az utód ígérete fontosabb, mint az indoklás

Sztálin halála szereplői nem egyszerűen egy vezető halálára reagálnak: minden mondatból azt próbálják megfejteni, kié lesz a döntési jog, és ki marad ki belőle. A film komédiája attól nyugtalanító, hogy a bizonytalanságban maga a hatalmi rend válik üzenetté.

Kapcsolódó cikk

Kapitány István szerint egy cégtől kirúgnák azt, aki úgy viselkedik, mint a fideszes képviselők a parlamentben

Kapitány Facebook-bejegyzése egyelőre csak a felmentést és a délutáni bemutatást rögzíti. Nem derül ki belőle, hogy a vezetőváltás a korábban ígért szerződésvizsgálat eredménye-e, vagy milyen irányt jelent a Paks II. számára.

Az új vezérigazgató neve ezért önmagában nem zárja le a történetet. A paksi ügyben a személycsere akkor válik többé adminisztratív gesztusnál, ha a döntés mögötti felelősség és a felülvizsgálat megállapításai is követhetővé válnak.