A kormány 240 milliárd forint uniós forrást különített el a Budapest–Lajosmizse vasútvonal fejlesztésére – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki szerint Gyál fideszes polgármestere a beruházás legnagyobb akadálya. Akira Kuroszava Élni című filmdráma lakóknak a szennyvízzel teli gödör helyére játszóteret kérő jelenetén keresztül azt a konfliktust értelmezzük, hogy a pénz és a terv még nem azonos azzal, hogy egy fejlesztés valóban átjut a helyi döntéseken.
Vitézy szerint a jelenleg egyvágányú, dízelüzemű vonalon az óránként közlekedő szerelvényeket negyedóránként járó elővárosi vonatok válthatják fel. A bejelentés a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv július 22-i ismertetése után érkezett; a kormányzati irányváltás tágabb politikai hátteréről korábban Magyar Péter parlamenti bejelentéseiről is írtunk.
A vasút nyomvonala mellett a döntési jog is vitatott
A miniszter azt ígérte, hogy a fejlesztés külön szintű átjárókat, korszerű motorvonatokat és sűrűbb menetrendet hoz. Azt is hangsúlyozta, hogy ezen a vonalon nincs teherforgalom, vagyis a gyakoribb személyvonatok miatt felmerülő félelmeket igyekezett eloszlatni. A legélesebb mondata mégsem a műszaki tervekről szólt: Vitézy Gyál polgármesterét vádolta azzal, hogy minden eszközzel hátráltatja a fejlesztést.
Ez azért több egyszerű helyi vitánál, mert a gyáli önkormányzat korábbi tájékoztatásai szerint a városvezetés már a tervezési időszakban lakossági véleményeket gyűjtött és szakmai egyeztetéseket folytatott a vasút korszerűsítéséről. A mostani ütközésben ezért az lesz a döntő kérdés, milyen konkrét megoldások – átjárók, pályabővítés, megállók vagy a kivitelezés helyi következményei – körül alakult ki az ellenállás.
Amikor a jóváhagyás még csak az első állomás
Élni egyik korai jelenetében a hivatalnokok egymás után küldik tovább a lakók panaszát: minden asztalnak van illetékessége, de senki sem vállalja magára a döntést. A történet később attól fordul meg, hogy Vatanabe nem hagyja, hogy a játszótér ügye gazdátlan papírrá váljon. A lajosmizsei vonalnál nem bürokratikus körforgásról, hanem nyílt politikai és önkormányzati vitáról beszélünk, a szerkezet mégis hasonló: a központi keret csak akkor válik vonattá, átjáróvá és használható menetrenddé, ha a helyi konfliktusnak is lesz elfogadható rendezése.
Kapcsolódó cikk
Vitézy a bejelentésben azt mondta, személyesen felkeresi az érintett településeket. A Telex beszámolója szerint a miniszter kijelentette: a 240 milliárdos keret elkülönítése után „innentől ez nem játék”. A kérdés most az, hogy a gyáli egyeztetéseken ki veszi kézbe azt a dossziét, amelyet Kuroszava filmjében oly sokáig csak továbbadtak.
