Miniszteri aláírás bírói kontroll nélkül: a hazai jogi kiskapu
Magyarországon a titkosszolgálati megfigyelések engedélyezése két külön úton történhet. Míg a büntetőeljárásokban bírói engedély szükséges a lehallgatáshoz, addig a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést az igazságügyi miniszter – vagy az általa kijelölt államtitkár – egymaga engedélyezheti.
Ez a rendszer nem követeli meg a független bírósági felülvizsgálatot, és nem biztosít érdemi garanciát arra, hogy a megfigyelést ne politikai szempontok alapján rendeljék el. Az Igazságügyi Minisztérium az eljárások során arra hivatkozott, hogy minden engedélyezés a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, az egyedi ügyekről azonban nem adtak tájékoztatást.
A jogi környezet így lehetővé tette, hogy az elrendelő személye és a lehallgatások indoklása a kormányzati apparátus legszűkebb falain belül maradjon, elzárva a nyilvánosságot a válaszoktól. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata után a dokumentumokat 2050. december 31-ig titkosították. A döntés hátterében álló megállapítások így hosszú időre rejtve maradtak.
