A bélyegek vagy érmék helyett egy meglehetősen sötét, de történelmi jelentőségű gyűjteménnyel gazdagodott a Georgetown Egyetem könyvtára. Peter Bergen, a CNN régóta a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetbiztonsági szakértője és újságírója úgy döntött, hogy a kilencvenes évektől kezdve felhalmozott iratait, fényképeit és felvételeit egyetlen hatalmas egészként átadja az intézménynek. Az adományozásra éppen a New York-i terrortámadások huszonötödik évfordulójának közeledtével került sor, miután az újságíró évtizedeken át kutatta és dokumentálta az al-Kaida felemelkedését – írta meg a Washington Post.
A papíralapú és digitális fájlokból álló, több mint 150 ezer oldalas archívum hűen tükrözi azt a kitartó munkát, amellyel Bergen a Közel-Kelet veszélyes zónáit járta. Nem mindennapi relikviák is lapulnak a dobozokban: az újságíró birtokában volt például egy rendkívül ritka, papír alapon megőrzött fatva is, amelyet Omar Abdel-Rahman – a kilencvenes évekbeli New York-i robbantások vak sejkjeként és a terrorszervezet szellemi vezetőjeként emlegetett alak – adott ki még amerikai börtönében ülve. Ezt a teológiai parancsot akkoriban az ügyvédje csempészte ki, majd juttatta el az al-Kaida egyetlen afganisztáni sajtótájékoztatójának résztvevőihez – írta meg a The Washington Post.
Peter Bergen gyűjteménye a Georgetown Egyetemre került
Bergen neve a nagyközönség számára leginkább arról lehet ismerős, hogy ő készítette az első televíziós interjút Oszama bin Ladennel 1997-ben. Az azóta eltelt évtizedek alatt a CNN munkatársa a terror elleni háború egyik legfőbb krónikásává vált, miközben lakását és irodáit ellepték a kutatómunkája során összegyűjtött dokumentumok. A riporter sajátos viszonyt ápolt a történelemmel, amit jól mutat a gyűjtemény mérete is. Hiszek abban, hogy a történelem hasznos lehet az emberek számára a megértéshez – fogalmazott az újságíró a gyűjtemény átadásakor, hozzátéve, hogy a múlt ugyan nem ismétli meg pontosan önmagát, de azért vannak rímei.
Az egyetemi könyvtárba vándorló anyagok nem csupán száraz jelentésekből állnak, hanem olyan hang- és videószalagokat, valamint kutatási naplókat is tartalmaznak, amelyekből kitűnik a modern kori radikalizálódás anatómiája. A korabeli nyomtatott kiadványok, mint például a dzsihadista magazinok korai számai, a kutatók számára eddig nehezen hozzáférhető részleteket világítanak meg. Az egyetem szakemberei jelenleg is dolgoznak azon, hogy a hatalmas iratmennyiséget rendszerezzék, így az hamarosan a tudományos élet és a nyilvánosság számára is kutathatóvá válik.
Oszama bin Laden egykori interjúvolója átadta az iratokat
A hatalmas iratmennyiség feldolgozása komoly logisztikai feladatot jelent az egyetemi levéltárosok számára. A nyolcvanas évektől a kétezres évek közepéig tartó korszakot átölelő dokumentumok nemcsak a terrorhálózat belső működését mutatják be, hanem azt is, hogyan reagált a nyugati hírszerzés a kibontakozó veszélyre. A dobozokból előkerülő eredeti kéziratok és szerkesztőségi feljegyzések hűen illusztrálják azt a közeget, amelyben a független újságírásnak meg kellett találnia az igazságot a propagandával szemben.
A levéltár megnyitása fontos mérföldkő lesz mindazok számára, akik a terrorizmus történetét tudományos igénnyel kívánják elemezni. A korabeli dokumentumok átadása egyben lezár egy korszakot, amelyben a tényfeltáró riporterek még közvetlenebb módon szembesültek a szélsőséges szervezetek mindennapjaival. Az anyagok hivatalos katalogizálása után a történészek új alapokból indulhatnak ki a huszonegyedik század eleji konfliktusok elemzésekor.
