Március 15-ei ünnep alkalmából el szerette volna szavalni egy nyolcadikos fiú Petőfi Sándor Magyar vagyok versét. Azonban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának ezredese felhívta a fiú anyját, hogy válasszon másik verset.
Politikai indíttatású cenzúra a Közszolgálati Egyetemen
Március 14-ei rendezvényen szavalta volna el Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét egy 8-os fiú, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara kért fel. Noha a Petőfi-mű a hazaszeretetet veszi górcső alá, az utolsó két strófa igencsak kritikus hangnemű. Ezt pedig az egyetemi kar nehezményezte, legalábbis a vers elmondását.
Így a tábornok kérésére egy ezredes a fiú édesanyját felhívva új verset ajánlott fel, írja az Index. A lap úgy tudja, hogy a tanárai már jóval előre jelezték a fiúnak, hogy baj lehet a verssel. És igazuk is lett, hiszen hétfőn, nem sokkal a rendezvény kezdete előtt hívta fel egy ezredes az édesanyját. Mint elmondta, a tábornok nem szeretné, ha elszavalná a fiú Petőfi Sándor Magyar vagyok versét.
Demeter Szilárd, a PIM új igazgatója régészekkel keresteti Petőfi Sándor földi maradványait
A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel, tudtuk meg az MTI-től. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak.
A szóban forgó ezredes jelezte, hogy az új verset nem is kellene megtanulnia, olvashatná papírról.
Petőfi halála után gyorsan férjhez ment a felesége, a szabadságharc feldúlta idilli életüket
Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt.
A szülők lemondták a szereplést, hiszen fiuk, aki még sírt is, nagyon rosszul fogadta a politikai indíttatású cenzúrát.
Reagált az NKE
Megszólalt az ügy kapcsán az NKE is. Mint elmondták, a honvédtisztképzés hagyományait szerették volna kidomborítani, “ezért döntöttek úgy, hogy Petőfi Sándortól olyan verset mondjon el a diák, amely sokkal inkább illeszkedik a tiszti tradíciókhoz. A választás A honvéd című versre esett, aminek felolvasását azonban a diák nem vállalta.”
A cenzúrázott két versszak
Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
– Ha vert az óra – odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
A verset 1847 februárjában írta Petőfi Sándor.
