Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia költőfeleségből a modern nő szimbóluma a magyar irodalomban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek kiállítása Szendrey magánéletét és irodalmi munkásságát helyezi előtérbe.
Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt.
A nemzeti könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz kapcsolódó tárlat pedig a Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amihez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul.
Meghekkelték a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítását
Úgy érezték, hogy a kultúrharc előidézte új irányokhoz kellene igazítani nemcsak a PIM személyi karát, de akkor már a kiállítást is, így frappáns kiegészítésekkel és átiratokkal „reformálták” meg a kiállítás különböző pontjait. Szóval kicsit meghekkeltük a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatát, hogy gördülékenyebbé tegyük az igazgatóváltást, és hogy kicsit felpörgessük a NER-hez méltatlanul lassan csordogáló kultúrreformot….
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, a pár 1849. július 20-án találkozott utoljára. Júlia megpróbálta felkutatni férjét, viszont nem járt sikerrel, ezért halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte, részleges felmentést az biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.
Fény derül József Attila titkaira Kosztolányi fiának visszaemlékezéseiből
Kosztolányi Ádám Kosztolányi Dezső fia volt. A legtöbb internetes találat ennyit tud róla, és hozzáteszik: ő is próbálkozott írással, de az apa árnyékában nem tudott kiteljesedni. Ez persze egyrészt igaz, másrészt az okok máshol is keresendők. Külsőleg és gesztusaiban annyira hasonlított apjához, hogy az „második kiadásnak” nevezte őt.
Herczeg Ferenc, 1909-ben úgy fogalmazott a Petőfi almanachban:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ma már Júlia megkövetelheti azt, amit megkövetelhet minden ember, akinek életét tulajdonába vette a nyilvánosság, hogy az igazságot tudják róla. Az igazság pedig csak akkor igazság, ha teljes és csonkítatlan.[/perfectpullquote]
A kiállítás célja egyrészt, hogy bemutassa: miként definiálták saját korában és később szépírók és irodalomtörténészek az írónőt, költőnőt, leányt, asszonyt és anyát; másfelől hogy új kérdéseket, megközelítéseket vessen fel.
A kiállítás megtekinthető 2018. november 20-tól egészen 2019. március 9-ig, az Országos Széchényi Könyvtárban.
